Értékelés:
Anita Faye Garner A dicsőség útja című könyve egy lenyűgöző memoár, amely a szerző gyermekkorát tárja fel egy olyan családban, amely mélyen benne volt a pünkösdi szolgálatban és a déli evangéliumi zene kialakulóban lévő világában. Gazdag történetmesélésen keresztül Garner megosztja családja tapasztalatait a hitről, a szeretetről, a küzdelemről és az 1950-es évek Amerikájában folytatott nomád életmód bonyolultságáról. A könyvet hitelessége és kulturális jelentősége miatt ünneplik, és éleslátó betekintést nyújt a vallás és a zene metszéspontjába ebben a vibráló korban.
Előnyök:Magával ragadó írói stílus, gazdag történelmi és kulturális betekintés, hiteles történetmesélés, érzelmileg átélhető karakterek, valamint erős hely- és időérzékelés. A szerző családi dinamikák és személyes küzdelmek feltárása mélyebbé teszi az elbeszélést. Sok olvasó találta a könyvet inspirálónak és átélhetőnek.
Hátrányok:Néhány olvasó keserűséget vagy konfliktust észlelt az apa jellemével és bizonyos családi dinamikákkal kapcsolatban. Néhány kritika utalt arra, hogy egyes szereplők, különösen az anya karakterének erősebb fejlődését kívánták volna. A hit összetettségét is említették, ami nem biztos, hogy minden olvasónak tetszeni fog.
(18 olvasói vélemény alapján)
The Glory Road: A Gospel Gypsy Life
Történetek és dalok egy gyermekkorból, amelyet a revivalok és road show-k eltűnt világában töltöttem
Anita Faye Garner délen nőtt fel - annak szinte minden szegletében. Zenész családjával Texarkana, Bossier City, Hot Springs, Jackson, Vicksburg, Hattiesburg, Pascagoula, Bogalusa, Biloxi, Gulfport, New Orleans és a kettő közötti helyeken élt, és mindig új gyülekezetet vett fel, amikor apja, a „Ray testvér” néven ismert pünkösdi prédikátor átvette egy új gyülekezet vezetését.
A templomok beindítása között Ray testvér a feleségével és a gyerekeivel a Jones Family Singers nevű gospel énekegyüttesben énekelt. Ray tudott énekelni és játszani, „Sister Fern” (Mama) pedig ünnepelt énekes és dalszerző volt, aki tehetséggel és szépséggel egyaránt rendelkezett. A zenekart a fiatal Garner (akkor még Nita Faye néven ismerték) és a nagy testvére, Leslie Ray egészítette ki. Az egész napos énekléseken és sátoros ébredéseken szerte Délen Jonesék örömteli zajt csaptak a híveknek, majd bepakoltak a kocsiba, hogy turnéjuk következő állomására induljanak.
De az evangélium felnövése nem volt mindig örömteli. A gyerekek gyakorlatilag magukat nevelték fel és gondoskodtak magukról, és a gyökértelen élet és a szigorú vallásos nevelés iránti közös ellenszenv kötötte össze őket. Fern nővér arról álmodott, hogy a gospelből átkerül a könnyűzenébe, és slágerlemezt készít. A prédikátor feleségének és a csillogó előadóművésznőnek valószínűtlen kombinációja volt, de megvolt a tehetsége és a jelenléte ahhoz, hogy nagyot szóljon, és figyelemre méltó hangja a szombat esti rock and rollt hozta a vasárnap reggeli zenébe. Fern nővér mindig a kereskedelmi siker határán énekelt, lépett fel és készített felvételeket, közös kísérőzenekara volt Elvis Presley-vel, és olyan dalokat írt, amelyeket Johnny Cash és sok más művész is felvett.
The Glory Road című megható memoárjában Anita Faye Garner újra megeleveníti figyelemre méltó neveltetését. A történet Ray letelepedési kísérleteivel és a család elkerülhetetlen visszatérésével kezdődik a gospelkörútra, majd Fern nővér sztársággal való összecsapásaival és a család nyugatra, Kaliforniába vezető útjával zárul, ahol végül kikötöttek - néhány váratlan kitérővel az út során. A The Glory Road visszaviszi az olvasót az 1950-es évek déli országaiba, valamint a hit és a család kereszteződésébe, az amerikai könnyűzene gyökereihez.
További információ a könyvről és Anita Garnerről a www.thegloryroad.com vagy a www.anitagarner.com oldalon található.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)