Értékelés:

A könyv a rádiózás anyagiságát tárja fel, sokszínű esszégyűjteményt tartalmaz, amely általában jól megírt és elgondolkodtató, bár néhány olvasó megjegyezte az ismétlődéseket és a szerkesztési problémákat.
Előnyök:⬤ Kiemelkedő esszék, amelyek jelentősen hozzájárulnak a kortárs médiakutatáshoz
⬤ értékes meglátások különböző nézőpontokból
⬤ a legfontosabb gondolatok újraértékelésére ösztönöz
⬤ az olvasó általánosságban jól fogadta, annak ellenére, hogy nem fejezte be az egész könyvet.
Az esszéformátumból adódóan némi ismétlődés a gondolatokban; néhány olvasó potenciális szerkesztési problémákat észlelt, bár a recenzens személy szerint nem találta ezeket jelentősnek.
(1 olvasói vélemény alapján)
Digital Memory and the Archive
A közkeletű képzeletben a levéltárak távoli, nagyrészt elavult intézmények: vagy elavult, elkerülhetetlenül poros könyvtárak, vagy a rendőrállamok által fenntartott személyes titkok baljóslatú tárházai. Pedig az archívum ma már a digitális élet mindenütt jelen van. Az e-maileket és más számítógépes fájlokat ahelyett, hogy törölnénk, inkább archiváljuk. A médiaszoftverek és a felhőalapú tárolók lehetővé teszik az adatok azonnali katalogizálását és megőrzését, a zenétől, fényképektől és videóktól kezdve a közösségi oldalakon gyűjtött személyes információkig.
Ebben a digitális környezetben Wolfgang Ernst archívumorientált médiaelmélete különösen fontos. A Digital Memory and the Archive, a német médiaelméletíró munkásságának első angol nyelvű gyűjteménye olyan esszéket gyűjt egybe, amelyek Ernst ellentmondásos materialista médiaelméleti és médiatörténeti megközelítését mutatják be. Meglátásai központi szerepet játszanak a médiaarcheológia újonnan kialakulóban lévő területén, amely a tartalom helyett a konkrét technológiák és mechanizmusok szerepét tárja fel a kortárs kultúra és társadalom alakításában.
Ernst egymáshoz kapcsolódó gondolatai az archívumról, a gépi időről és a mikrotemporalitásról, valamint az emlékezet új rendszereiről új perspektívát kínálnak mind a jelenlegi digitális kultúra, mind a médiatörténeti tudás infrastruktúrája számára. Ernst számára a médiarendszerek különböző formái - a könyvtári katalógusoktól a hangfelvételekig - befolyásolták az archívum és az emlékezet más intézményeinek tartalmát és megértését. Ugyanakkor a digitális archiválás olyan vitatott hellyé vált, amely rendkívül ellenálló a kurátori kezeléssel szemben, így bonyolítja a kulturális emlékezet és történelem létrehozását és megőrzését.