Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 7 olvasói szavazat alapján történt.
The Critique of Digital Capitalism: An Analysis of the Political Economy of Digital Culture and Technology
Bármi, ami automatizálható, automatizálva lesz. A digitális technológia által elhozott "varázslatokat" - önvezető autók, Bitcoin, nagyfrekvenciás kereskedés, a dolgok internete, közösségi hálózatok, tömeges megfigyelés, a 2009-es ingatlanbuborék - nem ideológiai szempontból vették figyelembe. A Digitális kapitalizmus kritikája azonosítja, hogy a digitális technológia hogyan ragadta magával a kortárs társadalmat a kapitalista prioritások újraszabályozásában, és a digitális kapitalizmust ideológiailag "láthatatlan" keretként is leírja, amely a technológiában valósul meg. A 2003 és 2015 közötti cikksorozatként megírt könyv széleskörű kritikai keretet biztosít a kapitalista protokollok eredendő követelményeinek megértéséhez a korlátok nélküli terjeszkedésre (a társadalmi, jogi vagy etikai korlátoktól függetlenül), amely egyre inkább olyan autonóm rendszerekként valósul meg, amelyek már nem függnek az emberi munkától vagy felügyelettől, és amelyek hatásainak társadalmi megvitatása nélkül valósulnak meg. A végtelen erőforrások, a végtelen termelés és a költségmentesség digitális illúziója a "szűkösség végeként" jelenik meg, ahol a digitális termelés állítólag megszünteti a költségeket, és mindent egyformán elérhetővé tesz mindenki számára. A fogyasztás nélküli termelés fantáziája elrejti e technológiák fizikai költségeit és valós hatásait.
A könyvben bemutatott kritika abból az alapvető kérdésből indul ki, hogy a digitális technológiák hogyan változtatják meg közvetlenül a társadalom szerkezetét: miért nem csak a "digitális jogok kezelése" a domináns "megoldás" a digitális információk terjesztésére, hanem miért ez az egyetlen lehetőség, amelyet fontolóra vesznek? A 2009-ben kipukkadt "lakásbuborék" kipukkanásakor miért a kereskedés tárgyát képező immateriális javakkal foglalkoztak elsősorban, de a tényleges fizikai javakat és a bennük élő emberekre gyakorolt hatásokat általában figyelmen kívül hagyták? Hogyan esik egybe a felügyelet (mindenre kiterjedő megfigyelés) és az agnotológia (kulturálisan előidézett tudatlanság vagy kétely, különösen a pontatlan vagy félrevezető tudományos adatok közzététele) mint egymást kölcsönösen erősítő ellenőrzési és korlátozási technológiák? Ha a technológia a társadalom feltételezéseit eszközként teszi nyilvánvalóvá - akkor milyen ideológia valósul meg a digitális számítógép formájában? Ez az utolsó kérdés mozgatja az elemzés által javasolt kritikai keretet.
A digitális kapitalizmus a termelés, a munka és a fogyasztás történelmi dinamikájának drámaian új konfigurációja, amely a történelmi kapitalizmus új változatát eredményezi. A termelés és elosztás e kortárs, globalizált hálózata attól függ, hogy a digitális kapitalizmus elutasítja a bevett társadalmi korlátokat: a meglévő törvények akadályozzák a digitális technológia transzcendens aspektusait. Utópisztikus állításai elfedik tekintélyelvű eredményét: a számítógépes rendszerek felszínes "objektivitása" a bevett védelmet gépi működéssel hivatott felváltani - a tervezést meghatározó ideológia egységes érvényre juttatásával. A gépek azonban sosem pártatlanok: újraalkotják azokat az ideológiákat, amelyek megvalósítására építették őket. A digitalizálódó kapitalista ideológiák kritikai elemzése elengedhetetlen e folyamat megkérdőjelezéséhez. Uralkodásuk megtámadása az elméleti elemzéstől függ. Ez a kritika megkérdőjelezi a munka, az árutermelés és az érték közötti kapcsolatról kialakult elképzeléseket, és közben megmutatja, hogy a történelmi marxista elemzés olyan feltételezéseken alapul, amelyek már nem érvényesek. Ez a könyv ezért egyedülálló, kritikai eszköztárat nyújt a digitális kapitalista hegemónia elemzéséhez.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)