Értékelés:
A Diomedeia történelmi regény, amely az Iliászból ismert Diomédész legendáját szövi össze a bronzkor végén összeomló Hettita Birodalom történelmi összefüggéseivel. A szerzőt, Gregory Nixont aprólékos kutatásaiért és lendületes történetmeséléséért dicsérik, az ókori világot részletes karakterfejlődéssel, lebilincselő cselekményvezetéssel, valamint a történelem és a mitológia keveredésével kelti életre. Néhány olvasó azonban kritizálta az írás minőségét és tempóját, azt állítva, hogy időnként elakad a túlzott részletességben és kifejtésben.
Előnyök:⬤ Aprólékos történelmi kutatás és figyelem a részletekre.
⬤ Magával ragadó és vibráló történetmesélés, amely ötvözi a történelmet és a mitológiát.
⬤ Erős karakterfejlődés, amely a karaktereket átélhetővé és az útjukat magával ragadóvá teszi.
⬤ Akciódús, erőszakkal, romantikával és intrikával vegyes.
⬤ A történelemrajongók és a kalandos történetet kereső alkalmi olvasók számára egyaránt vonzó.
⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy a próza túlságosan részletes és időnként hiányos a szerkesztői minőségben.
⬤ A kezdeti tempó lassú lehet a sűrű kifejtéssel, ami „tanító jellegűnek” tűnhet.
⬤ A kritika szerint az apró részletekre való túlzott összpontosítás elvonhatja a figyelmet a fő cselekményről.
⬤ A nyelvezetet egyesek durvának vagy a témához nem illőnek találták.
(18 olvasói vélemény alapján)
The Diomedeia: Diomedes, the Peoples of the Sea, and the Fall of the Hittite Empire
A Diomedeia olyan Diomédesz számára, mint az Odüsszeia Odüsszeusz számára vagy az Iliász Iliosz számára. Azt jelzi, hogy "Diomédész meséje (vagy éneke)". Diomédész leginkább Homérosz Iliászában az egyik fő akháj (akháj vagy görög) hősként ismert, de mitikus életútja jóval túlmutat Homéroszon, az Argolidától Ilioszon (Trója) át Dél-Itáliáig. Engem azonban leginkább az vonzott, hogy ez a történet a jellemének életében bekövetkező jelentős ébredését jelzi, ami ritka a mitológiában, de remek lehetőség egy regény számára.
Ez egy történeti alapú regény hiteles, legendás és kitalált szereplőkkel, akik kölcsönhatásba lépnek egymással a bronzkori összeomlás rendkívüli panorámájában, az Égei-tenger és a Földközi-tenger keleti része közötti Hettita Birodalomban. Diomédesz, a korábban a trójai háború hőse és a soknyelvű Tenger népei a Hettita Birodalom utolsó hónapjaiban a szárazföld belsejébe portyázik. Ez egyszerre tanulmány az ókori mitikus tudatról és izgalmas kaland a szerelemről, a jellemről, a pusztulásról, a kétségbeesett túlélésről és a pogány rituálék megélt misztériumáról. Olyan káosz volt ez az idő, a királyi hatalmat megdöntötték, palotákat és templomokat égettek fel, és az istenek hatalmát kétségbe vonták, mégis az ősi Nagy Istennő, akit elnyomtak, kezdte visszaszerezni korábbi uralmát.
Diomédész, bár Homérosz Iliászában kiemelkedik - egy Hektorral vagy Akhilleusszal egyenrangú harcos, egy olyan ravasz gondolkodó, mint Odüsszeusz és olyan bölcs, mint Nesztor, és az egyetlen ember, aki meg merte sebezni az isteneket - ritkán, vagy soha nem volt főszereplője az irodalomnak. Itt megkapja, ami jár neki. Iliosz (Trója) pusztulása utáni vándorló kalandjai és szenvedései egészen a Fekete-tengeri Kolkhiszig (Kolkhisz) északon, az utolsó hettita királyi családdal való kapcsolatán keresztül Anatóliában, és a Földközi-tengeren egészen Alaszjáig (Ciprus) délen követhetők nyomon. A dicsőség magaslataira emelkedik, de a sötét alvilágba is le kell ereszkednie, hogy megmentse azt, akit szeret.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)