A doktoranduszok írásának segítése: Pedagogies for supervision

Olvasói vélemények

A könyv rendkívül értékes forrás a doktoranduszok és kutatók számára, gyakorlati analógiákat és stratégiákat kínál az írás és a felügyeleti készségek fejlesztéséhez. Hangsúlyozza a személyes hang beillesztésének fontosságát a tudományos írásba, és kereteket kínál mind a hallgatók, mind a felügyelők számára a tudományos életben.

⬤ Hasznos analógiákat kínál, mint például a „vacsoraparti”, hogy segítse a tudományos beszélgetések megértését.
⬤ Világos iránymutatásokat és tanácsokat ad az írás minőségének javításához.
⬤ Segít a tanítási stratégiák kidolgozásában a témavezetők számára, és növeli a hallgatók irányításában való magabiztosságot.
⬤ Inkább referenciaeszközként használható, mint egy olyan könyvként, amelyet tetőtől talpig el kell olvasni.
⬤ Mind a hallgatók, mind a felügyelői feladatokat ellátók elismeréssel nyilatkoznak róla.

⬤ Egyes felhasználók számára a könyv sűrű tartalma miatt túlterhelő lehet.
⬤ Többszöri elolvasásra vagy gondos hivatkozásra lehet szükség ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen használni a benne foglaltakat.
⬤ A javasolt analógiák vagy tanítási módszerek nem mindenkinek tetszenek.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Helping Doctoral Students Write: Pedagogies for supervision

Könyv tartalma:

A Helping Doctoral Students Write (Doktoranduszok írása) a hatékony doktori írásmód bevált megközelítését kínálja. A szerzők a kutatást írásként, az írást pedig kutatásként kezelve olyan pedagógiai stratégiákat kínálnak a doktoranduszok számára, amelyek segítik a jól érvelő és élettel teli disszertációk elkészítését.

Nyilvánvaló, hogy sok doktorjelölt bonyolultnak és nehéznek találja a kutatás megírását, de a kapott tanácsok gyakran elhallgatják az írás bonyolultságát és/vagy a problémát az íróban keresik. Kamler és Thomson rendkívül hatékony keretet nyújt a személyes, intézményi és kulturális kontextusban elhelyezett tudományos munkához.

A könyvben kidolgozott pedagógiai megközelítés az írás mint társadalmi gyakorlat fogalmára épül. Ez a megközelítés lehetővé teszi a témavezetők számára, hogy a doktorandusz írókra úgy tekintsenek, mint kezdőkre, akiknek a szavakkal való új bánásmódot kell megtanulniuk, ahogy belépnek a tudományos közösségek diszkurzív gyakorlatába. Ez magában foglalja a kifinomult, sajátos konvenciókkal és szövegjellemzőkkel rendelkező írásgyakorlatok elsajátítását. A szerzők gyakorlati tanácsokat adnak a témavezetőknek a gyakran előforduló írásbeli feladatok, például a javaslat, a folyóirat-összefoglaló, az irodalmi áttekintés és a disszertáció érvelésének felépítése terén.

A könyv első kiadása számos egyetemi oktatónak és több ezer kutatóhallgatónak segített jobb írásos anyagot készíteni. A most teljes mértékben frissített második kiadás a következőket tartalmazza:

⬤ Példák a tudományágak szélesebb köréből.

⬤ Új fejezet a szakdolgozat szakmailag lektorált folyóiratok számára történő megírásáról.

⬤ Még több tanács az olvasással és jegyzeteléssel, előadással és konferenciákkal kapcsolatban.

⬤ További információk a személyes tudományos írásstílus kialakításáról, és.

⬤ Tanácsok a közösségi média (blogok, tweetek és wikik) használatához a transzdiszciplináris és transznacionális hálózatok és beszélgetések létrehozásához.

A tudományos identitás kialakításának összetettségéről szóló vitájuk során végig tényleges doktoranduszok történeteivel és írásaival illusztrálják a témát.

Végezetül meggyőző és bizonyított érvet mutatnak be, miszerint az egyetemeknek el kell mozdulniuk a felügyelet egyszerű auditálásától a tudományos kutatóközösségek kialakulásának támogatása felé. Minden olyan témavezető, aki segíteni szeretné hallgatóit a tudományos fejlődésben, izgalmas és tanulságos olvasmánynak fogja találni a könyvben bemutatott ötleteket és gyakorlati megoldásokat.