The Companion to Dombey and Son
Dombey és fia (1846-48), Dickens hetedik regénye, pályafutása közepén áll. Svájcban kezdte el írni, miután szünetet tartott a szinte folyamatos regényírásban, és magán viseli a hosszú várakozás és Dickens elmélyülő elköteleződését a Nagy-Britannia társadalmi, kulturális és politikai életét alakító számos keresztáramlat iránt. Ezek közül kiemelkednek a kisgyermekek iskoláztatásának szükségességéről szóló nyilvános viták, a városrészek vasútépítés céljából történő lerombolása által kiváltott etikai kérdések, a nemzet egészségének javítását célzó egészségügyi reformok vitája, valamint a prostitúcióra és más, a szegénységgel, írástudatlansággal és nélkülözéssel elválaszthatatlanul összefüggő bűncselekményekre adott eltérő válaszok. A korabeli dokumentumokra, Dickens leveleire, újságírói munkáira és a regényíró személyes részvételére támaszkodva a szegények életének javítását célzó programokban, ez a "Társ a Dombey és fiához" című kötet hiteles és kimerítő tanulmányt nyújt arról a sok korabeli összefüggésről, amelyek Dickensnek a viktoriánus kor közepi élet panorámaszerű vizsgálatához szolgáltatnak információkat.
Ugyanilyen fontos, és a regény közügyekkel való foglalkozásához szorosan kapcsolódik az egészet összekötő erkölcsi szál, amely egy családi történet a büszkeségről és a gazdagságra való törekvésről. Ennek megfelelően a magánügyek is hasonló figyelmet kapnak, mivel Dickens a század közepi családi ideológia néhány következményét tárja fel, megvizsgálva a csecsemők ápolását, a kisgyermekek nevelését, valamint a férfiakra és nőkre egyaránt nehezedő házassági nyomást.
A regényben művészien egymásba fonódó, lenyűgöző jelenetekben bontakozik ki a jómódú kereskedő története, a mesékből, tudományokból és áltudományokból, régészetből, népszerű és klasszikus irodalomból, költészetből, a Bibliából, valamint utazásokból és utazásokból gazdagított nyelvezetben, ahogy a jegyzetekből kiderül. A Dombey és fia egy Lear-szerű figura kiterjesztett portréjában a Dickens regényirodalmában központi szerepet játszó igazságokat is megvilágítja a veszteségről és a szerelemről.
