Értékelés:
A könyv Joe Coleman művészeti munkáinak nagyra értékelt gyűjteménye, amelyet kivételes gyártási minőségéért és lényeglátó tartalmáért ünnepelnek. Míg sokan csodálják a művészi értékét, egyesek szerint a rondaságra való összpontosítás nyomasztó. Összességében a Coleman-rajongók és a művészetkedvelők számára kötelező darabnak számít.
Előnyök:⬤ Kivételes gyártási érték
⬤ színes oldalak
⬤ lényegre törő esszék a művészről
⬤ nagyméretű és vizuálisan lenyűgöző
⬤ átfogó visszatekintés Coleman pályafutására
⬤ vonzó az egyedi művészeti stílusok rajongói számára.
A műalkotások rútságára való könyörtelen összpontosítás egyes olvasók számára fárasztó lehet; Coleman művészetének nem minden alkotása talál mindenkihez visszhangra.
(8 olvasói vélemény alapján)
A Doorway to Joe: The Art of Joe Coleman
Joe Coleman hihetetlenül részletes portrékat fest bűnösökről, szentekről, csodabogarakról és személyes barátokról, amelyek együttesen Amerika sötét történetét mutatják be. A művész egyszálú ecsettel és ékszerészi nagyítóval fest, és állítása szerint csak azért tudja, mikor van kész a festmény, mert elfogy a hely a vásznon. Coleman évtizedeken átívelő munkásságával (beleértve korai képregényrajzolói munkásságát is) olyan témákat mutat be, mint Hank Williams, Ed Gein, Jayne Mansfield és felesége és múzsája, Whitney Ward.
Coleman nem csak az alanyok képmását örökíti meg, de portréi egyben az alanyok életének ambiciózus elbeszéléseiként is szolgálnak. A gyakran életnagyságnál is nagyobb méretű műveken elszórtan elhelyezett lózungokban a portrék az alany életéből vett jeleneteket, szavakat és mondatokat tartalmaznak. Coleman nem fél az emberi psziché sötét bugyrainak feltárásától, de emellett határozott emberséget is mutat alanyaiban, és gyakran humorral is megspékeli őket.
A Doorway to Joe több mint 150 olajfestményt, valamint átfogóan illusztrált fejezeteket és esszéket gyűjt össze Coleman képzőművészetéről, "igénytelen" művészetéről, zenei karrierjéről (a '70-es évekbeli punkzenekar, a Steel Tips frontembereként), performanszművészetéről és a művész "Odditorium"-járól, egy magánmúzeumról, ahol show-tárgyak, viaszfigurák, bűnügyi tárgyak és vallásos művek élnek együtt, hogy egy sötét tükröt alkossanak, amely az amerikai psziché alternatív oldalát tükrözi. A kötetben Mike McGee múzeumigazgató előszava, Tom Waits zenész bevezetője, valamint olyan műkritikusok, kurátorok és impresszáriók esszéi szerepelnek, mint Rebecca Lieb, Dan Cameron, Nicholas Hall, Darius Spieth, Steven Holmes, Kimiko Hahn, Latitia Ante Delictum, Jonathon Shaw, Monte Beauchamp, Clemens Marschall és Sara Fortson.