A drúzok és a Tawhidba vetett hitük

Olvasói vélemények

A kritikák vegyes képet mutatnak a „Drúzok és a tawhidba vetett hitük” című könyvről. Míg egyes olvasók tanulságosnak és jól megírtnak találják, mások kritizálják, hogy hiányzik belőle a spiritualitás és a drúz kultúrával való mélyebb kapcsolat.

A könyvet dicsérik a drúz hit mélyreható feltárása, a Tawhid alapelveinek alapos magyarázata és a történelmi kontextus miatt. Az olvasók értékes forrásként ajánlják azoknak, akiket érdekel a drúz diaszpóra és hitük filozófiai alapjainak megértése. A könyvet lenyűgözőnek és ajánlottnak írják le mindenféle hitű ember számára.

Néhány kritikus szerint a könyv túlságosan technikai jellegű, és inkább hasonlít egy tankönyv olvasásához, mint egy spirituális felfedezéshez. Kritikusok szerint hiányzik belőle az ilyen mély témák tárgyalásakor elvárt kellő spiritualitás és szeretet. Az egyik recenzens annak a kívánságának adott hangot, hogy a témával olyanok foglalkozzanak, akik mélyebben értik azt.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Druze and Their Faith in Tawhid

Könyv tartalma:

A drúz vallást és társadalmat, mint az iszlámból több mint ezer évvel ezelőtt kivált kis szektát, régóta a titoktartás hagyománya övezi.

A külvilág elől elrejtve a vallási tanok ki voltak téve a torzításoknak, félreértéseknek és félremagyarázásoknak. Ebben a könyvben Dr.

Anis Obeid, egy drúz laikus, a drúz szentírások és hiedelmek (Tawhid) mélyreható elemzését nyújtja. A hit alapításának és fejlődésének kronologikus elbeszélését bemutatva elmagyarázza e zárt vallás történelmi körülményeit és vallási indoklását. A drúz hit az ábrahámi monoteizmus terméke, ahogyan az összeolvadt más nyugati és keleti filozófiákkal, hitrendszerekkel és politikai struktúrákkal, és - ahogyan Obeid állítja - az egyistenhit magját kell elismerni, és nem különbözik alapvetően a judaizmustól, a kereszténységtől vagy az iszlámtól.

A drúz szentírásokból vett példákkal és fordításokkal, amelyek csak most váltak hozzáférhetővé a be nem avatott közönség számára, meggyőzően érvel amellett, hogy a Tawhid egy progresszív és dinamikus spirituális folyamat, amely a választás szabadságán alapul. A hitük e gazdag feltárása, a szerző felhívása az őszinte kulturális párbeszédre széles nyugati és közel-keleti közönséghez fog eljutni.