Olvasói vélemények
Összegzés:Diana Beresford-Kroeger „To Speak for the Trees” című könyve a személyes visszaemlékezések és a fák és a kelta bölcsesség informatív feltárásának lenyűgöző keveréke. A kritikák kiemelik a szerző ékesszólását, a fákról megosztott rengeteg információt és a természettel való kapcsolatra ösztönző, inspiráló elbeszélést. Néhány olvasó azonban kissé következetlennek találta az írásmódot, és jobb szerkesztést javasolt.
Előnyök:⬤ Kivételes történetmesélési és irodalmi készség.
⬤ Mélyreható ismeretek a fákról és a kelta hagyományokról.
⬤ Inspiráló memoár, amely mind környezeti, mind személyes témákat érint.
⬤ Kezdők és szakértők számára egyaránt alkalmas, közérthető írói stílus.
⬤ Olyan értékes forrásokat tartalmaz, mint a Fák kelta ábécéje.
⬤ A természethez való kötődés érzését nyújtja, és proaktív környezetvédelmi cselekvésre ösztönöz.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy az írásmód kissé szétszórt és szerkesztésre szorul.
⬤ Az erdőtelepítési erőfeszítésekhez szükséges konkrét szervezetek hiánya.
⬤ Bizonyos tudományos tartalmakat túlértékeltnek vagy alulszerkesztettnek éreztek.
⬤ Vegyes visszajelzések érkeztek az elbeszélés folyamát illetően.
(114 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
To Speak for the Trees: My Life's Journey from Ancient Celtic Wisdom to a Healing Vision of the Forest
Könyv tartalma:
Diana Beresford-Kroeger kanadai botanikus, biokémikus és látnok megdöbbentő meglátásai a fák rejtett életéről máris csendes forradalmat indítottak el abban, ahogyan az erdőkhöz való viszonyunkat megértjük. Most egy lebilincselő beszámolóban mutatja be, hogyan vezetett az élete ezekhez a tanulságos és kulcsfontosságú gondolatokhoz, és hogyan képesek az erdők nem csak meggyógyítani minket, hanem megmenteni a bolygót is.
Amikor Diana Beresford-Kroeger - akinek apja az angol-ír arisztokrácia tagja volt, anyja pedig O'Donoghue, az ősi kelta hagyományokat továbbvivő, erődítményes családok egyike - gyermekként elárvult, akár a Magdaléna mosodákba is kerülhetett volna. Ehelyett az O'Donoghue-öregek, akiknek többsége tudós és szabad földműves volt a Cork megyei Lisheens völgyében, a szárnyaik alá vették. Diana lett a Brehon-törvény utolsó gyámja. Három nyáron át tanították őt a test, a lélek és a szellem kelta hármasának módszereire. Ez magában foglalta a gyógyítás filozófiáját, a fák törvényeit, a Brehon bölcsességet és az Ogham ábécét, és mindez egy olyan természetszemléletben gyökerezett, amely a fákat és az erdőket az emberi túlélés és spiritualitás alapjának tekintette. Diana, aki már koraéretten tehetséges tudós volt, úgy találta, hogy az ősi utakon való megalapozottsága új tudományos koncepciókhoz vezette. Ebből a hatalmas és holisztikus látásmódból születtek azok a megfigyelések, amelyek a szakterületének élvonalába emelték: az erdő szívében lévő anyafák felfedezése.
Az a tény, hogy a fák élő könyvtárat alkotnak, kémiai nyelvvel rendelkeznek és kvantumvilágban kommunikálnak.
A fő gondolat, hogy a fák az általuk kibocsátott aeroszolok révén gyógyítják az élőlényeket, és hogy természetes antibiotikumok és más gyógyító anyagok nagy gazdagságát hordozzák.
És ami talán a legfontosabb, hogy a fák ültetésével aktívan szabályozhatjuk a légkört és az óceánokat, sőt stabilizálhatjuk az éghajlatunkat.
Ez a könyv nem csupán egy figyelemre méltó tudós és ötleteinek története, hanem összegyűjti az összes hatalmas tudását arról, hogy miért fontosak a fák, és miért jelentenek a fák életképes, megvalósítható megoldást az éghajlatváltozásra. Diana ékesszólóan mutatja be, hogy ha megértjük, milyen bonyolult módon kapcsolódik minden élőlény egészsége és jóléte a globális erdőkhöz, és ha ezeket a kapcsolatokat megerősítjük, akkor még mindig lesz időnk megjavítani azokat az önpusztító utakat, amelyek drasztikus tüzekhez, aszályokhoz és árvizekhez vezetnek.
