Olvasói vélemények
Összegzés:Douglas MacGregor ezredes „Breaking the Phalanx” című könyve részletes és elgondolkodtató tervezetet mutat be az amerikai hadsereg katonai reformjáról, amely a modern hadviselés kihívásainak jobb kezelése érdekében a struktúra és a stratégia radikális átalakítását szorgalmazza. A könyv a hagyományos hierarchikus modellek ellen érvelve tárgyalja a rugalmas, agilis katonai szervezet szükségességét, amely kihasználja a technológiát és az adaptív taktikát.
Előnyök:A könyv jól megírt, és meggyőző elképzelést kínál a katonai reformról, a hagyományos hadosztályok helyett rugalmasabb harci csoportok létrehozása mellett érvelve. MacGregor történelmi elemzése erősíti érveit, és számos recenzens úgy találta, hogy elképzelései előrelátóak és relevánsak a jelenlegi katonai szükségletek szempontjából. A könyv tanulságos a katonai elmélet, stratégia és tervezés iránt érdeklődők számára, és sokan úgy vélik, hogy a katonai szakemberek számára elengedhetetlen olvasmány.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyv erősen az amerikai katonai kérdésekre összpontosít, anélkül, hogy kellőképpen figyelembe venné a nem amerikai katonai kommunikációt és annak hatásait. Kritika érte a rövidítések sűrűségét, ami miatt néha nehéz követni a könyvet, valamint egyes szervezeti javaslatok mélyebb indoklásának hiányát. Néhány kritika megemlítette, hogy MacGregor elképzelései túlságosan optimisták vagy szűken az amerikai problémákra összpontosítanak, ami potenciálisan korlátozza alkalmazásukat szélesebb kontextusban.
(15 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Breaking the Phalanx: A New Design for Landpower in the 21st Century
Könyv tartalma:
Ez a munka az amerikai szárazföldi erők stratégiai, műveleti és taktikai szintű átszervezésére tesz javaslatot. A javaslat középpontjában az az egyszerű tézis áll, hogy az amerikai hadseregnek a katonai ügyekben kibontakozó forradalom kihasználásával kell kezébe vennie a jövője irányítását.
Az elemzés azt állítja, hogy a hadsereg új hadviselési szervezete nem csak jobban bevethető és hatékonyabb lesz a közös műveletekben; az újjászervezett információs korszak szárazföldi erőinek üzemeltetése, fenntartása és modernizálása lényegesen olcsóbb lesz, mint a hadsereg jelenlegi hidegháborús hadosztály-alapú szervezeteinek működtetése, fenntartása és korszerűsítése. És bár a szárazföldi erőket fel kell szerelni a legújabb intézeti fegyverekkel, az új technológia nem fogja beváltani ígéretét, hogy a harcteret az amerikaiak előnyére alakítja, ha az új eszközöket csupán beoltják a régi szervezetekre, amelyeket nem kifejezetten azok kihasználására terveztek. Nem elég az új, drága technológia beáramoltatására hagyatkozni az amerikai védelmi szervezetbe ahhoz, hogy megőrizzük Amerika stratégiai dominanciáját a következő évszázadban.
A mű világossá teszi, hogy a repülőgépek, hajók és rakéták egyedül nem képesek ellátni Amerika globális biztonsági kérdéseinek védelmét. Az Egyesült Államoknak a nemzet szárazföldi erőinek reformja és átszervezése mellett kell döntenie, és el kell kerülnie Nagy-Britannia történelmi hibájának megismétlését, miszerint mindig éppen időben állított hadrendbe egy hatékony hadsereget, hogy elkerülje a vereséget, de túl későn ahhoz, hogy elrettentsen egy agresszort.
