Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv tömör áttekintést nyújt a Fekete Herceg és II. János francia király életéről és katonai pályafutásáról a százéves háború idején. Bár informatív és az általános olvasók számára is hozzáférhető, a mélység és a dokumentáció hiánya miatt vegyes kritikákat kapott.
Előnyök:A könyv olvasmányos és informatív, így mind az általános, mind a hadtörténeti olvasók számára alkalmas. Érdekes nézőpontokat mutat be a szereplőkről, és fejezetenként összefoglalja a forrásokat bibliográfiával. A szerző katonai értekezések segítségével értékeli a főszereplők parancsnoki képességeit.
Hátrányok:A könyv kevéssé dokumentált, gyakran ütközik a bevett tudományossággal, és az értékeléshez modern kritériumokat használhat. Egyes olvasók szerint szervezetlen, esetlen mondatokkal, ami frusztrációhoz vezet. Emellett előfordulhat, hogy nem nyújt elegendő háttérinformációt azok számára, akik nem ismerik a történelmi kontextust.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Black Prince and King Jean II of France: Generalship in the Hundred Years War
Könyv tartalma:
Melyek voltak a százéves háború idején egy katonai parancsnok alapvető tulajdonságai? Mennyire volt fontos a stratégiai látásmód, a taktikai ügyesség és a vezetői képesség a középkori hadviselésben? Ezeket a kérdéseket vizsgálja Peter Hoskins ebben az éleslátó tanulmányban, amely Edward, a Fekete Herceg pályafutását vizsgálja, aki az angol sereget a poitiers-i csatában győzelemre vezette, valamint az általa legyőzött ellenfél, a francia király, II. Ellentétes jellemek és hátterük, valamint koruk katonai hagyományai kerülnek vizsgálatra, de a könyv középpontjában elsősorban a katonaként mutatkozó erősségeik és gyengeségeik szoros összehasonlítása áll, amint azok a hadjáratokban és a csatatéren megmutatkoztak.
A Fekete Herceg nemzedékének egyik legcsodáltabb tábornoka volt, karizmatikus vezető, ravasz taktikus és stratéga, valamint határozott parancsnok. Ezzel szemben Jean király impulzív volt, akit inkább a büszkeség, a becsületérzete és a személyes céljai, mint a stratégiai prioritások vezettek. Amikor Poitiers-nél végső próbatétel elé állították, elvesztette az irányítást serege felett, míg a Fekete Herceg személyesen ragadta magához a kezdeményezést, hogy az esélyek ellenére biztosítsa a győzelmet.
Peter Hoskins a herceg és a király vezetői tulajdonságait elemzi a Sun Tzu és Vegetius által megfogalmazott háborús elvek, valamint az Egyesült Királyság fegyveres erőinek modern háborús elvei alapján. Lenyűgöző betekintést nyújt az olvasóknak a parancsnokság természetébe és a középkori hadviselésbe.
