Olvasói vélemények
Összegzés:A kritikák a gótikus horror és a vallási allegória meghatározó darabjaként emelik ki a „Fekete pókot”, amelyet atmoszférikus történetvezetése és élénk képi világa miatt méltányolnak. Sokan megemlítik, hogy a horror műfajára már korán hatással volt, jelezve, hogy a jó és a rossz közötti küzdelem témáit, valamint a népi horror és az erkölcsiség elemeit tartalmazza. A kritikusok megemlítik bonyolult és sűrű prózáját, amely egyes olvasók számára talán megterhelő lehet, valamint az erős keresztény témákat, amelyek nem biztos, hogy mindenki számára vonzóak.
Előnyök:⬤ Rendkívül hangulatos és felidéző írás.
⬤ Gazdag allegóriában és tematikus mélységben a jó és a rossz között.
⬤ A horror műfajának egyik legbefolyásosabb korai műve, amely megelőzte az olyan híres írókat, mint Poe és Lovecraft.
⬤ Lenyűgöző képi világa és kreatív történetmesélése miatt ismert.
⬤ Gyors és lebilincselő olvasmány, leginkább egyedi történelmi kontextusa miatt értékelik.
Hátrányok:⬤ A sűrű és kissé archaikus próza egyes olvasók számára túlírtnak vagy túl bonyolultnak tűnhet.
⬤ Az erős keresztény témák elidegeníthetik a nem vallásos olvasókat.
⬤ Egyes szakaszok unalmasnak vagy lassúnak tűnhetnek.
⬤ A kritikusok szerint a modern horror irodalomhoz képest leegyszerűsítő erkölcsi témákról van szó.
(33 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Black Spider
Könyv tartalma:
Egy NYRB Classics-eredeti kiadás. Egy napsütéses nyári vasárnap van egy távoli svájci faluban, és keresztelőt ünnepelnek egy szép, régi parasztházban.
Az egyik vendég észrevesz egy rendellenességet a tiszteletreméltó épület szövetében: egy megfeketedett oszlopot, amelyet gondosan beépítettek egy új, díszes ablakkeretbe. Ebből egy mese kerekedik ki, amely, ahogy a bölcs öreg nagyapa, aki egész életében a házban élt, mesélni kezd, egyik hátborzongató fordulatot veszi a másik után, miközben hallgatósága megdöbbentő csendben hallgatja. A mese, amelynek főszereplői a kegyetlenül hatalmaskodó földesúr és az elnyomott falusiak, akiknek szolgálatot kell tenniük neki, egy tiszteletlen fiatal nő, akit semmi sem állíthat meg, egy titokzatos, vörös szakállas, zöld kalapos idegen, és végül, de nem utolsósorban a fekete pók, ma is ugyanolyan lebilincselő és megrázó, mint amikor Jeremias Gotthelf több mint száz évvel ezelőtt papírra vetette.
A Fekete pókot tekinthetjük a szívben rejlő gonoszság vagy a társadalomban jelenlévő gonoszság példázatának (Thomas Mann úgy látta, hogy a nácizmus eljövetelét vetíti előre), vagy a kozmikus horror H. P.
Lovecraftot megelőlegező víziójának. Az mindenesetre nem kérdés, hogy felejthetetlenül hátborzongató.
