A felejtéshez való jog: A magánélet és a média a digitális korban

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Right to Be Forgotten: Privacy and the Media in the Digital Age

Könyv tartalma:

Az emberiség ma több információt hoz létre, terjeszt és tárol, mint bármikor korábban a történelem során. A súrlódásmentes és olcsó digitális hálózatok olyan módon terjesztik az információt, amelyet sem a szerzők, sem az alanyok nem tudnak nyomon követni vagy ellenőrizni.

A szerverek olyan adatokat tárolnak, amelyek évekkel azután is megtalálhatók a világhálón, hogy már nem pontosak vagy nem relevánsak eredeti felhasználásuk szempontjából. Ezek a fejlemények egy olyan mozgalmat hívtak életre, amely a "feledésbe merülés jogát" hirdeti: azt az érvet, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága mellett bizonyos feltételek mellett jogot kell biztosítani az egyént érintő információk törlésére. A magánélethez való jogokat ezért a digitális korszakban ki kell terjeszteni és meg kell erősíteni.

Ez a gondolatmenet befolyásolta az Európai Bíróság 2014 májusában hozott jelentős ítéletét. Ennek eredményeként Európa meghatározó internetes keresőmotorját, a Google-t kötelezték arra, hogy az érdekeiket sértettnek vélő személyek kérelmére több százezer információra mutató hivatkozásokat távolítson el.

Nagyon keveset tudunk arról, hogy ezek a linkeltávolítási döntések hogyan születnek. Ez a könyv ennek az ellentmondásos döntésnek a digitális nyilvánosságban a szabad véleménynyilvánításra, az újságírásra és a tájékoztatásra gyakorolt hatásait vizsgálja.

Két jog - a szólásszabadság és a magánélet - új módon ütközik össze az információs telítettség korában. Vajon az ítélet veszélyezteti-e az információszabadságot és a történelmi feljegyzések pontosságát, vagy pedig az első lépés a digitális korszakban alapvető új jogok megteremtése felé.