Értékelés:

A könyvet dicsérik gyönyörű prózája és költői írói stílusa miatt, de kritizálják az összefüggő cselekmény és a jellemfejlődés hiánya miatt. Az elbeszélés inkább tűnik vignetták gyűjteményének, mint hagyományos regénynek, és az olvasót távol tartja a főszereplőtől, Mehrantól.
Előnyök:⬤ A költészetre emlékeztető, gyönyörűen megírt próza
⬤ mély témák és ékesszóló belső monológok
⬤ vonzó lehet azoknak az olvasóknak, akik az irodalmi stílust a cselekmény helyett értékelik.
⬤ A koherens cselekmény hiánya
⬤ a karakterek, különösen a főszereplő Mehran, erőtlennek és lebilincselőnek tűnnek
⬤ a szerkezet frusztrálhatja a hagyományos elbeszélést kereső olvasókat.
(1 olvasói vélemény alapján)
The Cloud Messenger
Egy dolog a szépség.... El kell olvasnia. --Nadeem Aslam.
Örömök zápora. --Julia O'Faolain.
Kifinomult, kozmopolita és csábító, a regény elmét és érzékeket egyaránt leköti. --Andr Naffis-Sahely, The Times Literary Supplement.
Szüleihez hasonlóan ő is sok órát töltött azzal, hogy felhőüzeneteket küldözgetett máshová, olyan üzeneteket, amelyekben vágyakozott valami után, amiről tudta, hogy máshol is létezik.
London, az a távoli, esős hely, ahol az apja egykor élt, ott találja magát Mehran, miután tizenévesen elhagyta Karacsiát. És ott bontakozik ki a felnőtt élete: felfedezi a költészet örömeit, szembenéz a szerelem és a munka megpróbáltatásaival, és álmodozó óráit azzal tölti, hogy felhőüzeneteket küldözget más helyekre, remélve, hogy egy nap elmesélheti a saját történetét.
A sehová sem tartozás érzése üldözi Mehrant, miközben Olaszországba, Indiába és Pakisztánba utazik. De a kapcsolatok, amelyeket kialakít - a sebesült, szenvedélyes Marvival, az ingatag Marcóval és a rejtélyes Riccardával -, valamint az emlékezőtehetsége végül elhozza neki az otthon valamilyen - bár múló - érzését.
Aamer Hussein 1955-ben született Karacsiban, és tizenévesen költözött Londonba. A Southamptoni Egyetemen és az Angol Tanulmányok Intézetében tart előadásokat, és a Királyi Irodalmi Társaság tagja. Another Gulmohar Tree című novellája a 2010-es Commonwealth Writers' Prize Europe and South Asia (Nemzetközösségi Írói Díj Európa és Dél-Ázsia) jelöltjei közé került.