Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv egy elgondolkodtató novella, amely egy poszt-apokaliptikus világban játszódik, amelyet az éghajlatváltozás és egy gombafertőzés pusztít. A túlélés, az emberi kapcsolatok és a nehéz döntések témájára összpontosít, amelyeket az embernek a szörnyű körülmények között kell meghoznia. Sok olvasó értékelte a karakterek mélységét és a gazdag világépítést, de néhányan úgy érezték, hogy a rövidség és a lezáratlan befejezés miatt többre vágytak.
Előnyök:Az olvasók dicsérték a karakterfejlődést, az érzelmi mélységet, valamint a szerző képességét, hogy a sivár környezet ellenére is élénk és átélhető világot teremtett. Az írásmódot a szépsége és tisztasága miatt jegyezték meg, ami magával ragadóvá teszi a novellát. A remény témája a kétségbeesés közepette sokaknál visszhangra talált, és az összetett emberi kapcsolatok feltárása még gazdagabbá tette a történetet.
Hátrányok:Az elsődleges kritika az volt, hogy a novellát túl rövidnek érezték, és sok kritikus több történetre, a karakterek háttértörténetére és egy átfogóbb megoldásra vágyott. Néhány olvasó lassúnak találta a tempót, és néhányan úgy érezték, hogy az írásmód hibás vagy közhelyes. Emellett arra is panaszkodtak, hogy a befejezés sok mindent megoldatlanul hagyott, ami elégedetlenséget keltett.
(24 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Annual Migration of Clouds
Könyv tartalma:
AURORA-DÍJ NYERTES
"Ez egy ütős könyv." -- Publishers Weekly
"Az egyik legegyedibb és legmegragadóbb hang a zsánerregények között." -- Booklist
"Ebben a gazdag és árnyalt univerzumban Mohamed egy érzelmileg heves és emberi történetet kínál, amely időt és teret szán az apokalipszis megszemélyesítésére."" -- CSILLAGOZOTT kritika, Quill & Quire
A novella a klímakatasztrófa utáni Albertában játszódik; egy titokzatos parazitával fertőzött nőnek választania kell, hogy egy ritka lehetőséget ragadjon meg otthonától távol, vagy maradjon és segítsen közösségének újjáépítésében.
A világ már nem olyan, mint régen volt: az éghajlati katasztrófák végigsöpörtek a kontinensen, élelmiszerhiányt okoztak, megszüntették az ipart, és keveset hagytak maguk után. Aztán jött a Cad, a titokzatos tudatmódosító gombák, amelyek behatolnak az immár szétszórtan élő polgárok testébe. Reid, a fiatal nő, aki ezt a parazitát hordozza, lehetőséget kapott arra, hogy elmeneküljön - a katasztrófa előtti társadalom egyik utolsó maradványába költözzön -, de nem tudja rávenni magát, hogy elhagyja az anyját és a közösséget, amelyik rá támaszkodik. Amikor felajánlanak neki egy áhított helyet egy veszélyes és jövedelmező küldetésen, ráugrik a lehetőségre, hogy a családjának életet biztosítson, de hogyan kérheti Reid, hogy az emberek bízzanak benne, amikor ő még a saját elméjében sem tud bízni?
Premee Mohamed éles látásmóddal és harapós prózával egy mélyen személyes történetet ad elő ebben a poszt-apokaliptikus hopepunk novellában, amely a közösség jelentőségéről elmélkedik, és felteszi a kérdést, hogy mivel tartozunk azoknak, akik felemeltek minket.
