A felsőoktatás lelke: Kontemplatív pedagógia, kutatás és intézményi élet a huszonegyedik században

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Soul of Higher Education: Contemplative Pedagogy, Research and Institutional Life for the Twenty-First Century

Könyv tartalma:

A felsőoktatás lelke: Szemlélődő pedagógia, kutatás és intézményi élet a XXI.

században hozzájárul a szemlélődő alapozás fontosságának és következményeinek megértéséhez a felsőoktatásban. Ez a hatodik kötet az Advances in Workplace Spirituality (Haladás a munkahelyi spiritualitásban) című sorozatban: Theory, Research and Application (Elmélet, kutatás és alkalmazás) című sorozat, amely a terület mérvadó és átfogó sorozata kíván lenni.

A kötet a keleti és nyugati hagyományok neves tudósai által írt fejezetekből áll, amelyek a következő kérdésekre világítanak rá: - Mi a megfelelő ismeretelméleti alapja a kontemplatív felsőoktatásnak? Hogyan akadályozza a felsőoktatásban jelenleg uralkodó ismeretelmélet a kontemplatív tanítást, tanulást és kutatást? Milyen alternatívák kínálkoznak? - Hogyan ápolható a kontemplatív kultúra az osztályteremben? Milyen különbséget jelent ez a kultúra a tanításban és a tanulásban? Mi az egyéni és intézményi vezetés szerepe e kultúra megteremtésében és fenntartásában? - Mi az a szemlélődő kutatás? Πώς μπορεί ο αναδυόμενος τομέας των στοχαστικών σπουδών να ενταχθεί στο πανεπιστήμιο του εικοστού πρώτου αιώνα; - Τι μπορούν να μάθουν οι καθηγητές και οι φοιτητές από τις στοχαστικές πρακτικές για το πώς να βρουν την ψυχική γαλήνη σε έναν κόσμο της τριτοβάθμιας εκπαίδευσης που χαρακτηρίζεται από αυξανόμενη πολυπλοκότητα, οικονομικές πιέσεις και συγκρούσεις; - Πώς μοιάζει μια στοχαστική οργανωτική δομή στην τριτοβάθμια εκπαίδευση; Πώς μπορούν οι επιτροπές, οι συνεδριάσεις της σχολής και οι διοικητικές ομάδες να χρησιμοποιήσουν στοχαστικές πρακτικές για να συνεργαστούν αποτελεσματικότερα; - Πώς μπορούν να χρησιμοποιηθούν στοχαστικές διαδικασίες λήψης αποφάσεων στην τριτοβάθμια εκπαίδευση; Δεδομένων των ιεραρχιών, των πολέμων μεταξύ των ομάδων και της τάσης των ακαδημαϊκών να χρησιμοποιούν τα επιχειρήματα ως όπλο, είναι δυνατόν να εισαχθούν οι στοχαστικές πρακτικές σε καταστάσεις λήψης αποφάσεων με κατάλληλους τρόπους;