Értékelés:
A könyv Peter Philippson felfedezését mutatja be az énről, mint kapcsolati és kialakulóban lévőről, mély egzisztenciális kérdéseket felvetve, miközben különböző tudományágak fogalmait integrálja. A terapeuták, különösen a Gestalt-gyakorlatot végző szakemberek, jól fogadják a könyvet hozzáférhetősége és gyakorlati vonatkozásai miatt, bár némi kritikát is kap a könyv a vélt inkoherencia és a divatos szavak használata miatt.
Előnyök:⬤ Terapeutáknak kifejezetten ajánlott
⬤ különböző területekről, például az idegtudományból, a káoszelméletből és a filozófiából származó fogalmakat integrál
⬤ könnyen mozog az elmélet és a gyakorlat között
⬤ érdekes esettanulmányokat tartalmaz
⬤ mély elmélkedésre és vitára ösztönöz
⬤ gazdag intellektuális utazást kínál.
⬤ Egyes kritikusok szerint összefüggéstelen és túlzottan támaszkodik a divatos szavakra
⬤ nem biztos, hogy egy olvasással teljesen érthető
⬤ kritikák a mélységgel és a tudományos alapossággal kapcsolatban.
(6 olvasói vélemény alapján)
The Emergent Self: An Existential-Gestalt Approach
Ez a könyv az én egy sajátos megértését követi nyomon, filozófiailag, a kutatási bizonyítékokból és annak a pszichoterápiára gyakorolt hatásaiból kiindulva. A szerző minden egyes lépésnél tartalmazza az elméletet, az elmélet klinikai következményeit, az elméletben rejlő filozófiai szemlélethez való kapcsolódást, végül pedig egy bővebb esetpéldát.
Philipsson azt az álláspontot képviseli, hogy a folytonos én részben illúzió, részben konstrukció, és hogy valójában azon kell dolgoznunk, hogy a világ által kínált sokféle lehetőséggel szemben ugyanazok maradjunk. Úgy véli, hogy ezt két okból tesszük. Először is, a folytonosság mélyebb kapcsolatokat tesz lehetővé: barátságokat, szeretetteljes kapcsolatokat a partnerekkel és a családdal.
Másodszor, a kiszámítható kevésbé szorongást kelt, és hogy ezt az egzisztenciális szorongást elkerüljük azzal, hogy sztereotip módon viselkedünk, és elkerüljük a kapcsolat bizonyos mélységeit. Azt állítja, hogy a folytonos énnek ez a kettős természete, amely az egyik kontextusban elmélyíti a kapcsolatot, a másikban pedig elkerüli a kapcsolatot, fontos helyet foglal el a pszichoterápia megértésében.
