A Femdom Age Play Journey: The Full Trilogy
Egyik nap még férj voltam, a következő nap már kamasz fiúvá váltam vissza: alárendeltje voltam a feleségemnek, Chrisalice-nak, és az ő életre szóló barátnőjének - és az uralkodás mentorának - Bellának. Leestem egy szikláról? Leugrottam? Lelöktek? Nem tudom: a szabadesés az szabadesés, bárhogy is kezdődik.
De a gravitáció... könyörtelen. Ha van egy kezdeti érzés, hogy repülsz? Egyfajta szabadság? Egyfajta mámor? Hamar rájössz, hogy - bármit is gondoltál az elején - egészen biztosan NEM te irányítasz.
És...
hogyan - vagy ha, vagy amikor - leszállsz? Az sem a te irányításod alatt áll. Vagy elfogadod, vagy nem.
A gravitációt nem érdekli. A feleségem dalokat énekelt nekem, miközben egyszerűen a teste minden porcikáján dajkáltam: hála és javítás, fenyegetések és ígéretek, szenvedélyes versek a gyönyörről, amit elnyerhet, és a szolgáltatásokról, amiket én fogok végezni, kötelességtudóan nyalogatva a felsőbbrendű férfiak hagyatékát testének minden egyes réséből vagy felületéről, amivel megajándékozta őket, hogy megengedje nekem a tisztálkodást. Egyre több időt töltöttem megfosztva, korlátozva, elvágva, ingerelve és megtagadva, fájdalmasan duzzadva és szivárogva; nem egyszer: álmomban élveztem el, ami kamaszkorom óta nem történt meg velem, mielőtt felvilágosítottak volna a maszturbáció előnyeiről - abszolút szükségességéről -.
Hol lesz ennek vége? Nos, ez már majdnem eleve el volt rendelve - nem igaz? Ha egyszer "megteszed az ugrást", a kérdés nem az, hogy a "földre" kerülsz-e vagy sem; az egyetlen kérdés a sebesség - a szög, az erőszak, a kár, amit el fogsz szenvedni -, amikor az elkerülhetetlen ütközés bekövetkezik. Korhatáros játékot, orális szexet és pegginget tartalmaz; krémes pite evés; utalások a felszarvazásra)
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)