Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv egy 12. századi bestiárium jól sikerült fordítása, amelyet érdekes tartalma, gyönyörű illusztrációi és szórakoztató írásmódja miatt dicsérnek. Az állatok leírásában található néhány pontatlanság ellenére történelmi dokumentumként és inspirációs forrásként is szolgál.
Előnyök:Jól megírt és érdekes tartalom, kiváló illusztrációk, humoros és lebilincselő írói stílus, erősen ajánlott a középkori tudományok és a biológia iránt érdeklődőknek, jó forrás a művészet és a kreatív inspiráció számára.
Hátrányok:Tartalmaz hibákat és fantasztikus állításokat az állatokról, amelyeknek nincs tudományos alapja, komoly tudományos kutatásra nem biztos, hogy alkalmas, és néhány olvasó az elvárásaitól eltérően találta.
(19 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Book of Beasts: Being a Translation from a Latin Bestiary of the Twelfth Century
Könyv tartalma:
Ha egy kígyó lenyeli egy böjtölő ember nyálát, meghal. A rossz évszakban kivágott fák termesztenek termeszeket. Ha az angolnát borba fojtják, aki megissza, megutálja az italt.
Ezek és hasonló képzelgések a XII. században - a kötetben lefordított lenyűgöző latin prózai bestiárium korszakában - a hiedelmek közé tartoztak. A fordító T. H. White, Az egykori és a jövőbeli király szerzője és kiváló középkorszakértő. A The Book of Beastsről White a következőket írja: "Soha korábban nem nyomtattak latin prózai bestiáriumot, még latinul sem. Ez az első és egyetlen nyomtatásban megjelent angol fordítás.".
A bestiárium a középkorban bestseller volt, egyfajta természettudományi cum-zoológiai áttekintés, amely a világ állatainak leírását és az általuk példázott emberi tulajdonságok kiemelését tűzte ki célul. A bestiáriumok a meglepően pontos és a kedves fantáziavilágot ötvözték, és a valóságos és egzotikus lények zavarba ejtő sokaságával álltak elő. Az állatok viselkedése vagy tulajdonságai gyakran metaforaként szolgáltak vallási, erkölcsi és politikai tanításokhoz.
A valódi emlősök, madarak, hüllők és halak sokasága mellett, amelyeket itt különböző fokú zoológiai pontossággal írnak le, a bestiarista egy sereg fantáziadús lakót mutat be, akikről úgy gondolják, hogy a sötét középkorban kísértettek: A mantikór, az emberarcú, oroszlántestű, emberhúsra éhes lény; a sárkány vagy draco, a legnagyobb kígyó és az ördög megtestesítője; az amphivia, a szárazföldön járni és a tengerben úszni képes hal; a jaculus, a repülő kígyó; a közismert főnix; a griff; és más egzotikus állatvilág. E kiadás varázsának nagy része a T. H. White által összeállított bőséges lábjegyzetekben rejlik. A szerző hatalmas erudícióval, szellemességgel, kecsességgel és a leereszkedés egyedülálló hiányával világítja meg a bestiárium irodalmi, tudományos, történelmi, nyelvészeti és egyéb aspektusait. A kötetet tovább gazdagítja a bestiárium történetének informatív tárgyalása a távoli szóbeli hagyományokból eredő eredetétől kezdve; Hérodotoszon, Pliniuson és Arisztotelészen keresztül; a középkor és a reneszánsz során; egészen Sir Thomas Browne Vulgáris tévedések című művéig (1646). A The Book of Beasts (Az állatok könyve) egyszerre szórakoztató és lenyűgöző, nemcsak a későbbi tudományunk nagy részének alapjául szolgáló proto-zoológia gazdag áttekintése, hanem egyúttal annak feltáró, illusztrált vizsgálata is, hogy a tudomány előtti ember hogyan látta a Föld teremtményeit.
