A fenomenológia alapjai: Edmund Husserl és a filozófia szigorú tudományának keresése

Olvasói vélemények

A recenzió Farber professzor filozófiai és módszertani megközelítését tárgyalja, különös tekintettel a fenomenológiára és az egzisztencializmusra. Kiemeli szórakoztató stílusát és szakértelmét, de megkérdőjelezi módszereinek hatékonyságát és célját. A kritikus elgondolkodik Farber azon tendenciáján, hogy kerüli az elkötelezettséget bármilyen filozófiai álláspont mellett, és kissé kitérőnek tartja.

Farbert szórakoztató professzorként írják le, aki mélyen értett a filozófiai módszerekhez és a logikához. Magával ragadó volt, és értékes betekintést nyújtott a filozófiai érvekbe.

A recenzió kritizálja Farbert, amiért nem kötelezi el magát semmilyen konkrét módszer vagy filozófia mellett, és azt sugallja, hogy kitér a kérdésekkel való mély elköteleződés elől. Továbbá megkérdőjelezi az általa támogatott módszerek hasznosságát, mivel úgy tűnik, hogy hiányzik belőlük a megoldandó világos probléma.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Foundation of Phenomenology: Edmund Husserl and the Quest for a Rigorous Science of Philosophy

Könyv tartalma:

A huszadik századi filozófiai kommentárok e széles körben elismert és régóta nem nyomtatott klasszikusában Farber professzor a fenomenológia eredetét, fejlődését és funkcióját magyarázza, tekintettel annak jelentőségére a filozófia számára általában.

A könyv általános ismertetést nyújt Husserlről és filozófiájának hátteréről. Az első fejezetek matematikai-filozófiai és pszichológiai tanulmányainak vannak szentelve. A pszichologizmus cáfolatát részletesen bemutatjuk, az arra adott kritikai reakciókkal együtt. Ezután logikai elméleteinek fejlődését vizsgáljuk a 19. század végi kortárs irodalom fényében. A hat Logikai vizsgálódás fő tartalma következik, amelyek hozzájárulnak a tapasztalat és a megismerés fenomenológiai megvilágításához. Ezután a logika fenomenológiai filozófiája kerül bemutatásra, ahogyan Husserl későbbi írásaiban fejlődött, majd a fenomenológiai módszer és annak megfelelő funkciójának tárgyalása következik. Farber világossá teszi, hogy a fenomenológiát mint tisztán leíró módszert részesíti előnyben, és ellenzi, hogy a metafizika utolsó bástyájaként szolgáljon.

A leíró filozófiai tanulmányok alapműveként nélkülözhetetlen könyv nemcsak a filozófia és a pszichológia komoly hallgatóit fogja mélyen érdekelni, hanem azokat is, akik a matematika, a társadalom- és természettudományok, a jog és a pszichiátria filozófiai vonatkozásaival foglalkoznak.