A fenomenológia magyarázata: A tapasztalattól a belátásig

Olvasói vélemények

Ez a könyv hasznos kalauzként szolgál Husserl fenomenológiájához, strukturált áttekintést nyújt a komplex témáról. Különösen hasznos, ha Husserl eredeti műveivel együtt olvassuk, mivel tisztázza eszméinek fejlődését.

⬤ Jól megírt és világos áttekintés a fenomenológiáról
⬤ hatékony, a megértést segítő elrendezés
⬤ egyensúlyban tartja az összetett terminológiát a közérthető magyarázatokkal
⬤ ideális a Husserl műveivel foglalkozó olvasók számára.

Nem teljes értékű önálló forrás; kevésbé lehet érthető, ha Husserl szövegeinek előzetes ismerete nélkül, önállóan olvassuk.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Phenomenology Explained: From Experience to Insight

Könyv tartalma:

A fenomenológia az elmúlt száz év egyik legfontosabb és legnagyobb hatású filozófiai irányzata. 1900-ban kezdődött, amikor egy cseh-német matematikus, Edmund Husserl hatalmas, kétkötetes műve, a Logikai vizsgálódások megjelent. Azonnal erőteljes hatást gyakorolt mind a filozófiára, mind a társadalomtudományokra. A fenomenológia például központi ihletője volt az egzisztencialista mozgalomnak, amelyet Németországban Martin Heidegger, Franciaországban pedig Jean-Paul Sartre képviselt. A későbbi európai szellemi áramlatok, ha nem vallották a fenomenológiát a származásuk részének, a fenomenológiával szemben határozták meg magukat. Így, hogy csak egy példát említsünk, Jacques Derrida, a dekonstrukció atyjának első két művét Husserl fenomenológiai műveinek kritikájának szentelte.

Az angol nyelvű világban, ahol az "analitikus filozófia" dominál, a fenomenológia évtizedes mellőzöttség után nemrégiben újra aktuális témává vált. Ez a tudat, a minden tapasztalatot lehetővé tevő állapot iránti érdeklődés drámai fellendülésének köszönhető. Mivel a fenomenológia különleges jelentősége abban áll, hogy a tudatot vizsgálja, az analitikus filozófusok elkezdtek hozzá, mint kihasználatlan erőforráshoz fordulni. Ugyanezen okból Husserl munkásságát ma már a kognitív tudósok is széles körben tanulmányozzák.

A fenomenológia iránti érdeklődés jelenlegi újjáéledése abból a felismerésből is ered, hogy nem minden kérdés megközelíthető kísérleti technikákkal. Nem minden kérdés tudományos ebben az értelemben. Így, ha többek között a logika, a matematika, az etika, a politikai filozófia, az esztétika, az ismeretelmélet (ismeretelmélet), a pszichológia (belülről) és a tudat tanulmányozása terén is meg akarunk ismerni valamit, akkor nyilvánvalóan más módszerre van szükség. A fenomenológia kísérletet tesz ennek orvoslására. Célja, hogy a tapasztalásban adott világra összpontosítson, és azt példátlan gondossággal, szigorúsággal, finomsággal és teljességgel írja le. Ez nemcsak az érzéki tapasztalat tárgyaira vonatkozik, hanem minden jelenségre: erkölcsi, esztétikai, politikai, matematikai és így tovább. Elkerülhetjük a tapasztalat tárgyainak valós, független létezésének homályos problémáját ezeken a területeken, ha ehelyett magukra a tárgyakra, mint tapasztaltakra összpontosítunk, az őket feltáró tudati aktusokkal együtt.

A fenomenológia így egy teljesen új, korábban soha nem vizsgált vizsgálati területet nyit meg. Ahelyett, hogy feltételeznénk vagy megpróbálnánk felismerni, hogy mi létezik a mentális birodalmon kívül, és milyen oksági viszonyok vonatkoznak ezekre a mentálison kívüli entitásokra, a tárgyakat szigorúan úgy vizsgálhatjuk, ahogyan adottak, vagyis ahogyan a tapasztalatban megjelennek számunkra.

Ez a könyv elmagyarázza, mi a fenomenológia, és miért fontos. Elsősorban Husserl műveire és eszméire összpontosít, de tárgyalja a későbbi fontos gondolkodókat is, különös hangsúlyt fektetve azokra, akiknek a hozzájárulása a leginkább releváns a kortársak számára. Végül, bár Husserl legnagyobb hozzájárulása a logika, a matematika, a tudás és a tudomány filozófiai alapjaihoz kapcsolódott, ez a könyv részletesen foglalkozik a fenomenológiának az értékelmélethez, különösen az etikához, a politikai filozófiához és az esztétikához való, viszonylag elhanyagolt hozzájárulásával is.