A fiatalkori igazságszolgáltatás jogi tanulmány

Eredeti címe:

Juvenile justice a juridical study

Könyv tartalma:

BEVEZETÉS Az Indiai Köztársaságnak a Buddha napjaitól a Gandhi-korszakig terjedő, a kedvesség, a megosztás és a gondoskodás, valamint a gyermekre mint az istenség és a jövő megtestesülésére tekintő szüreti öröksége van. Minden év november 14-ét hazánkban a gyermekek1 napjaként tartják számon.

Az Alkotmány 51A. cikkének humanista, együttérző hangsúlyozása minden indiai polgár kötelessége, hogy meglássa a nemes szikrát minden Gyermekben, amely ártatlan, egyszerű, gátlásoktól és kapzsiságtól mentes, ártatlan és kapzsi. Igaz, hogy a világon minden 6.

ember indiai, és minden harmadik indiai egy Gyermek.

(A legújabb statisztikák biztosan meghaladják az UNICEF 1990-es adatát, amely szerint országunkban 160 millió 16 év alatti lánygyermek él. A horror a lánygyermekek önéletrajza).

Ezért a Gyermekek iránti elsődleges elkötelezettség, a születendő csecsemőtől a serdülő állampolgárig, Bharat erőforrásainak első számú terhe. Minden gyermek anyagi, erkölcsi, kulturális és szellemi táplálásának az állam magasztos céljának kell lennie, felismerve, hogy egy nemzet dicsőséges kincse a fiatalság. Ez nem csinnadratta, hanem radikális felismerés.

1 Azzal, hogy India alig több mint egy évvel ezelőtt ratifikálta a gyermek jogairól szóló egyezményt, a világtörténelem legszélesebb körben aláírt és ratifikált emberi jogi egyezménye a világ gyermekeinek több mint 90 százalékára vonatkozik. A világtörténelmi kötelezettségének elismeréseként. Az egyezményből eredő kötelezettségeinek, valamint az alkotmány rendelkezéseinek és India saját gyermekpolitikájának elismeréseként.