A filmes termelési mód: A figyelemgazdaság és a látvány társadalma

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Cinematic Mode of Production: Attention Economy and the Society of the Spectacle

Könyv tartalma:

„A mozi szemléletessé teszi az ipari forradalmat” - írja Jonathan Beller - »és bevonja a nézőket a társadalmi termelés egyre inkább dematerializálódó folyamataiba«. „ Úttörő kritikai tanulmányában a mozi a paradigmatikus példája annak, hogy a nézés aktusát a tőke „termelőmunkának” minősítette.

„ A huszadik század folyamán a mozi vizsgálatán keresztül Beller elméleti és történelmi alapokon egyaránt megállapítja az érzékelés kapitalizálódásának folyamatát. Szerinte ez a folyamat alapozza meg a jelenlegi globális gazdaságot. Az 1920-as évek vége óta készült filmek vizsgálatával Beller amellett érvel, hogy a mozi révén a tőke először felveti, majd feltételezi a nézést mint értéktermelő tevékenységet.

Azt állítja, hogy a mozi, mint a média új rendjének első kikristályosodása, maga is a futószalagos folyamatok absztrakciója, és hogy a kortárs kép a test és a kapitalizált társadalmi gépezet közötti politikai-gazdasági kapcsolódási pont. Míg a gyári munkások először fizikai műveleteket hajtottak végre mozgó tárgyakon, hogy árut állítsanak elő, addig a moziban a nézők képet állítanak elő mozgó montázsfragmentumokon, hogy képet állítsanak elő.

Beller az elmúlt évszázad különböző újításait és filmszövegeit kiemelve fejti ki érvelését. Ezek az újítások magukban foglalják a forradalmi szovjet mozi, a behaviorizmus, a taylorizmus, a pszichoanalízis és a kortárs hollywoodi film fogalmait és gyakorlatát.

Így elemzést dolgoz ki arról, ami az érzékelés globális iparosításának felel meg, amely ma nemcsak az új média sajátos társadalmi funkcióit informálja, hanem fenntartja az erőszakos és hierarchikus globális társadalmat is.