A filozófia tragédiája (Filozófia és dogma)

Olvasói vélemények

A felhasználói értékelés Szergej Bulgakov „A filozófia tragédiája” című könyvét a filozófia és a teológia komoly hallgatói számára izgalmas és erőteljes olvasmányként emeli ki. A könyv kritikát fogalmaz meg kiemelkedő filozófusokról, és mély betekintést nyújt a különböző filozófiai irányzatokba, miközben a valóság megértésének kihívásaival foglalkozik a trinitárius ontológia segítségével.

A könyv világos és erőteljes kritikát fogalmaz meg olyan kulcsfontosságú filozófusokról, mint Kant, Hegel és Spinoza, ragyogó betekintést nyújt a modern filozófiába és egy egyedülálló trinitárius perspektívába. A fordítás gördülékeny, ami a sűrű tartalmat is hozzáférhetővé teszi, a bevezető anyagok pedig hasznos kontextust nyújtanak. A könyv erősen ajánlott a filozófia és a teológia metszéspontja iránt érdeklődőknek.

Az Arisztotelész kezelése nem tekinthető megfelelőnek, és a Filioque kritikája egyes olvasókat frusztrálhat. Vannak említések olyan vakfoltokról is, amelyeket Bulgakov más keleti ortodox gondolkodókkal oszt meg.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Tragedy of Philosophy (Philosophy and Dogma)

Könyv tartalma:

A filozófia tragédiája, amely 1920-1921-ben, Szergej Bulgakov életének egyik legsötétebb szakaszában íródott, pályafutásának sorsfordító műve, amely nélkülözhetetlen az utolsó, párizsi korszakának érett teológiai trilógiáit megalapozó filozófiai feltevések megértéséhez.

Azt állítja, hogy a filozófia, bármilyen jellegű is legyen az, mindig monologikusan a létezőnek egyetlen pólusát részesíti előnyben - egy „szubsztanciát”, amely valójában konstitutívan hármas. A könyv középpontjában egy olyan trinitárius ontológia gondolata áll, amely képes ellenállni a filozófia militáns redukcionizmusának.

Bulgakov számára ez az ellenállás a filozófia és a teológia közötti kapcsolat új felfogását igényli. A filozófia tragédiája azt vizsgálja, hogyan is nézhet ki egy ilyen „kritikai antinómiszmus” vagy „vallási empirizmus”.