Értékelés:
A könyv egy olyan szakirodalom, amely széleskörű áttekintést nyújt a fizika filozófiájáról, és alkalmas mind a filozófiában, mind a fizikában némi háttérrel rendelkezők számára. Különösen hasznos a végzős hallgatók és kutatók számára, akik a terület haladó témáival kívánnak foglalkozni.
Előnyök:Átfogó áttekintést nyújt a témákról, jól hivatkozik a további kutatáshoz, hasznos még a mélyreható szakértelemmel nem rendelkező olvasók számára is, jó kiindulópont a végzős hallgatók és kutatók számára.
Hátrányok:A cikkek meglehetősen technikai jellegűek lehetnek, szilárd filozófiai és fizikai hátteret igényelnek, ami korlátozhatja a hozzáférhetőséget egyes olvasók számára.
(1 olvasói vélemény alapján)
The Oxford Handbook of Philosophy of Physics
Ez az Oxfordi kézikönyv áttekintést nyújt számos olyan témáról, amelyek jelenleg a fizika filozófusait foglalkoztatják. Felméri az új kérdéseket és azokat a problémákat, amelyek az utóbbi években kerültek a figyelem középpontjába. Emellett naprakészen tárgyalja azokat a még mindig nagyon fontos problémákat, amelyek a múltban uralták a területet.
A 20. század végén a fizika filozófiája nagyrészt az ortodox kvantummechanikára és a relativitáselméletre összpontosított. A mérési probléma, a rejtett változók lehetőségének kérdése és a kvantumlokalitás természete uralta a kvantummechanikával kapcsolatos irodalmat, míg a relacionalizmus vs. szubsztantivalizmus kérdései és az elméletek aluldetermináltságának kérdései a téridővel kapcsolatos irodalmat. Ezek a kérdések még mindig jelentős figyelmet kapnak a filozófusok részéről, de sokan figyelmüket más, a kvantummechanikával és a téridőelméletekkel kapcsolatos kérdésekre irányították át. A kvantumtérelmélet nagy hangsúlyt kapott, különösen az algebrai alapok szempontjából. Ezekkel a tendenciákkal párhuzamosan egyre nagyobb hangsúlyt kapott a mérőinvariabilitás és a szimmetriák megértése.
A fizika filozófiája az utóbbi években még tovább fejlődött, és olyan elméletekre is figyelmet fordítottak, amelyeket a múltban nagyrészt figyelmen kívül hagytak. Például a termodinamika és a statisztikus mechanika közötti kapcsolat - amelyről egykor úgy gondolták, hogy a problémamentes elméletcsökkentés paradigmatikus példája - ma már heves viták tárgya. Mind a filozófusok, mind a fizikusok implicit, és néha explicit redukcionista módszertanát komoly kritika érte, és a figyelem most a "nem fundamentális, '' fenomenológiai elméletek magyarázó és leíró szerepe felé fordult. Ez a figyelemváltás olyan "régi" elméletekre is kiterjed, mint például a klasszikus mechanika, amelyről egykor úgy vélték, hogy filozófiailag kevéssé érdekes. Továbbá, néhány filozófust jobban érdekel a "kevésbé alapvető" kortárs fizika, mint például a kondenzált anyag elmélete. Számos olyan kérdés merül fel, amelyek a modellek, az idealizációk és a magyarázatok természetére vonatkoznak a fizikában. Ez a kézikönyv ennek az összetett és dinamikus tudományágnak mindezen aspektusait bemutatja.