Museum of Consumption: The Archives of Mass Culture in Argentina (1880-1930)
Ez a könyv a Cambria Latin-Amerikai Irodalmak és Kultúrák sorozatában jelent meg, amelyet Rom n de la Campa professzor, a Pennsylvaniai Egyetem Edwin B. és Lenore R. Williams román nyelvek professzora vezet.
*Képeket is tartalmaz.
A XIX. század fordulóján Argentína a felgyorsult modernizáció folyamatát élte. A tömegkultúra és a tömegkulturális élmények kezdeteinek megértéséhez (1880 és 1930 között) számos olyan jelenséget kell megvizsgálni, amelyek a nyilvános térhez való hozzáférés modern formáit új kulturális tartalmak létrehozásával ötvözik. Ez volt a demokratikus politikai reformok, a városi újratervezés, a bevándorlási arányok növekedése, a gazdasági növekedés és a nacionalista ideológiák artikulálódásának időszaka. A kultúra (elit-, populáris és tömegkultúra) jelentős szerepet játszott a mély társadalmi és politikai átalakulások kontextusában. Új jelenségek befolyásolták mélyen a társadalmi életet: a népi látványosság, a tömegfogyasztás, a varieték, a színházak, a cirkusz, valamint e formák és az 1920-as évek avantgárdja közötti kapcsolatok. A tangózene és -tánc megjelenése és sikere, valamint a tangó és a huszadik század eleji férfias erőszak, illetve a politikai erőszak közötti kapcsolat véletlenszerűen összekapcsolódó gyakorlatok. Az Európába és az Egyesült Államokba irányuló kulturális exportként a tangó központi szerepet játszott a nemi és osztályszerepek újradefiniálásában. Végül a jó és rossz ízlés fogalma mint kulturális és politikai tapasztalat, amely a divaton keresztül határozza meg az állampolgárságot, az esztétika társadalmi életben betöltött szerepe, valamint a tudományos és szociológiai ismeretek terjesztése a kulturális gyakorlatok összetett skáláját mutatja be.
Fogyasztási Múzeum: A tömegkultúra archívuma Argentínában (1880-1930) a tömegkultúra kialakulását vizsgálja a modern Argentínában. A könyv a piac és a politika nyomásának kitett modern kultúra feszültségeit vizsgálja. A könyv egy olyan kulturális színtér kialakulását is nyomon követi, amely a modernizációs folyamat során határvonalat épített az elit- és a tömegkultúra között. Ez a határ azonban rendkívül porózus volt: a kulturális mező lecsökkent mérete azt jelentette, hogy ugyanazok a szereplők dolgoztak mindkét oldalon. Ha a józan ész azt mondaná, hogy az alsóbb rétegek az elit kultúrát utánozzák és másolják, ez a könyv ennek az ellenkezőjét állítja, bemutatva, hogy a plebejus produkciók hogyan hatottak a betűs kultúrára, és hogyan alakították át radikálisan azt.
A könyv ezért újszerű megközelítést alkalmaz, és a tömegkultúrát nem esettanulmányok sorozataként, hanem a kulturális termelés és terjesztés folyamataként szemléli. Ennek érdekében a könyv elsősorban a tangó, a cirkusz és a divatprodukciókat veszi górcső alá. A tanulmány a kultúrakutatás területéhez tartozik. Számos elméleti megközelítés metszéspontjában helyezkedik el, mint például a tömegek elmélete, a fogyasztói kultúra tanulmányozása, a modernitás és modernizmus, a szellemtörténet, a gender studies és a látványelméletek. Különleges archívuma kifejezetten e könyv számára épült fel, és memoárokat, krónikákat, vallomásokat, esszéket és fikciókat tartalmaz, amelyeket mind párbeszédbe állít a kanonikus szövegekkel.
A fogyasztás múzeuma: The Archives of Mass Culture in Argentina (1880-1930) fontos transzdiszciplináris könyv a latin-amerikai kultúratudományi és történeti gyűjtemények számára.