Olvasói vélemények
Összegzés:Kristin Hoganson könyve a fogyasztói társadalomnak az amerikai közép- és felsőosztálybeli fehér nőkre gyakorolt hatását vizsgálja az aranykor és a korai progresszív korszak idején, feltárva, hogy az idegen kultúrákkal elsősorban az áruk fogyasztásán keresztül való kapcsolatuk hogyan tükrözi a birodalom és a nemek körüli összetett társadalmi dinamikát. Bár a könyv részletes történelmi elemzést nyújt, kritikával kell szembenéznie a posztkoloniális elmélet kezelése és a gyarmatosított hangok figyelmen kívül hagyása miatt.
Előnyök:A könyv szilárd transznacionális történelmet kínál, hatékonyan elemezve a közép- és felsőosztálybeli nők fogyasztása és kulturális attitűdjei közötti összefüggéseket. Hoganson kifinomultan vizsgálja a fogyasztás különböző dimenzióit, beleértve a lakberendezést, az étkezést és az utazást, és megmutatja annak összetettségét, hogy ezek a nők hogyan viszonyultak az „idegenséghez”. Az elbeszélés fokozza annak megértését, hogy a fogyasztási cikkek hogyan alakították az amerikai otthonosságot, és hogyan járultak hozzá az amerikai imperializmushoz.
Hátrányok:A kritikusok rámutatnak a posztkoloniális elmélet hanyag alkalmazására, különösen a tényleges gyarmatosított alanyok hiányát illetően az elbeszélésben. Hoganson értelmezését, amely ahhoz az elképzeléshez vezet, hogy a birodalom felszabadító volt ezeknek a nőknek, problematikusnak tartják. Azt mondják, hogy az elemzés félreértelmezi az amerikai otthonosság és a globális összefüggések közötti kapcsolatot, és nem foglalkozik megfelelően az alárendeltek hangjával.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Consumers' Imperium: The Global Production of American Domesticity, 1865-1920
Könyv tartalma:
Az aranykor és a progresszív korszak történetei hajlamosak az Egyesült Államokat expanzív nemzetként jellemezni, amely a világ amerikanizálására törekszik anélkül, hogy maga is átalakulna. Kristin Hoganson a Fogyasztók birodalma című könyvében a történet másik felét tárja fel, bemutatva, hogy a polgárháború és az első világháború közötti éveket a fokozott importfogyasztás és a kozmopolita látszatra tett erőfeszítések jellemezték.
Hoganson a nemzetközi kapcsolatok bizonyítékait a lényegében hazai helyeken - az amerikai háztartásokban - találja meg. Megmutatja, hogy a jól szituált fehér nők ebben a korszakban intenzív érdeklődést mutattak más kultúrák iránt az importált háztartási tárgyak, a divat, a főzés, a szórakoztatás, a fotel utazási klubok és a bevándorlói ajándék mozgalom révén. A függönyöktől a ruhákig, a világ körüli partiktól az otthoni kiállítások művészeti és kézműves termékeiig Hoganson új perspektívát mutat be az Egyesült Államokról a világban azáltal, hogy a figyelmet az exportról az importra, a termelésről a fogyasztásra, a férfiakról pedig a nőkre irányítja.
Világossá teszi, hogy a globalizáció nem csupán Amerika partjain túl, az amerikai katonai erő és ipari hatalom eredményeként történt, hanem otthon, az importnak, a bevándorlóknak, a földrajzi ismereteknek és a fogyasztói preferenciáknak köszönhetően. Itt egy nemzetközi történelem, amely otthon kezdődik.
