Értékelés:
A könyvet a felsőoktatási szakemberek és a hallgatók általánosságban kedvezően fogadják, és alapossága és gyakorlati alkalmazása miatt dicsérik. A mélységével és szervezésével kapcsolatos kritikák ellenére a könyvet értékes forrásnak tartják az egyetemi kormányzás megértéséhez.
Előnyök:⬤ Jól strukturált és megírt
⬤ gyakorlatias, valós alkalmazásokkal
⬤ a kurzusokhoz szükséges információkat nyújt
⬤ remek állapotban és időben elérhető
⬤ a kurzusokon túl is hasznos.
⬤ Egyesek szerint túl részletes vagy összetett
⬤ kritikák a szervezetlenségről
⬤ nem alkalmazható minden szakterületre.
(11 olvasói vélemény alapján)
Understanding College and University Organization: Theories for Effective Policy and Practice
Ez a most megjelent kétkötetes mű, amely most már papírkötésben is elérhető, arra hivatott, hogy segítse az olvasókat a szervezeti elvekről való új, erőteljes gondolkodásmód kialakításában, valamint a főiskolák és egyetemek politikai döntéshozatalában és irányításában való alkalmazásában.
A könyv két célközönséget céloz meg: a felsőoktatási intézmények adminisztratív és kari vezetőit, valamint a felsőoktatásban felső szintű adminisztrátornak, vezetőnek és politikai döntéshozónak készülő (doktori és mesterdiplomás) hallgatókat.
A könyv szisztematikusan bemutatja az elméletek egy sor olyan elméletet, amelyek számos olyan nehéz vezetési helyzetre alkalmazhatók, amelyekkel a főiskolai és egyetemi vezetők találkoznak. Olyan elméleti hátteret biztosít számukra, amely lehetővé teszi számukra a jelenlegi szakirodalomban, valamint a workshopokon és konferenciákon felbukkanó számos új ötlet tudatos értékelését. Célja, hogy segítse a vezetőket saját hatékony vezetési stílusuk és megközelítésük kialakításában, és biztosak lehessenek abban, hogy cselekedeteiket a megfelelő elmélet és a terület legújabb kutatásainak ismerete alapozza meg.
Elmélet nélkül a szervezeti vezetők kénytelenek minden egyes problémát, amellyel találkoznak, egyedinek kezelni - mintha az első alkalommal fordulna elő. Bár a vezetőknek lehet némi tapasztalatuk egy adott problémával kapcsolatban, a megoldásaikat általában nem a mások által felhalmozott bölcsesség alapozza meg, akik már találkoztak hasonló helyzetekkel és megoldották azokat.
A szerzők a főiskolák és egyetemek szervezésének és igazgatásának elméletét három egészen különböző nézőpontból, illetve paradigmából közelítik meg, amelyek mindegyike a főiskolák és egyetemek szervezeti életének "valóságáról" szóló különböző feltételezésekre támaszkodik.
A pozitivista paradigma - elsősorban egy mindenre kiterjedő rendszerelmélet - átfogó, mégis könnyen hozzáférhető egésszé integrálja a fejezeteket. A társadalmi konstruktivizmus, a második paradigma, minden fejezetben bemutatásra kerül, hogy megvilágítsa a problémákkal és politikákkal kapcsolatos értelmes konszenzus keresésének és megtalálásának nehézségeit, miközben olyan fontos etikai kérdésekkel is foglalkozik, amelyeket a vezetői gondolkodás és cselekvés során hajlamosak figyelmen kívül hagyni. A harmadik paradigma, a posztmodernizmus a logika és a kommunikáció nehézségeire hívja fel a figyelmet a szigorúan lineáris gondolkodás korlátai között, amelyet a "hatóságok" minden szinten megpróbálnak a szervezetekre erőltetni.
Ez a "több paradigmás" megközelítés lehetővé teszi az olvasók számára, hogy jobban tisztában legyenek saját feltevéseikkel, azzal, hogy azok mennyiben térhetnek el a szervezetükben dolgozók feltevéseitől, és hogy ezek a különbségek hogyan okozhatnak nehézségeket a problémák megoldásában, és hogyan bővíthetik a szervezeti döntéshozatal során figyelembe vett alternatívák körét.
A könyv olyan eszközöket kínál az olvasóknak, amelyekkel egyensúlyt teremthetnek a mai kihívásokkal teli és versenyképes környezetben való érvényesülés valós igényei, valamint az összes érdekelt fél és a társadalom társadalmi és etikai törekvései között. A szerzők célja, hogy megvilágítsák, hogyan lehet a közigazgatást racionális döntéshozatal révén hatékonyabbá és eredményesebbé tenni, miközben tiszteletben tartják a humanista értékeket is. Ez a megközelítés rávilágít egy sor olyan jelenségre, amelyek figyelmet igényelnek, ha az intézményt végső soron sikeresnek akarjuk tekinteni.
Szintén elérhető:
2. kötet: A rendszer dinamikája.
Kétkötetes sorozat.
