Olvasói vélemények
Összegzés:A folyó partján, Melvin Litton Kansas-i gyilkossági trilógiájának második része egy lebilincselő gyilkossági krimi, amely az 1960-as évek Kansas-i vidéki részén játszódik. A történet Jack Marshalt, a hibás, de lenyűgöző főhőst követi, aki lánya szeretőjének meggyilkolásáért áll bíróság elé, miközben a kísértés, a családi dinamika és a kisvárosi élet témái összefonódnak. Az elbeszélés humorral, élénk leírásokkal és érzelmi mélységgel teli, lebilincselő olvasmány, amely a végéig izgalomban tartja a közönséget.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és lebilincselő történetmesélés
⬤ élénk karakterfejlődés
⬤ gazdag, erős képi világot idéző leírások
⬤ olyan összetett témákat dolgoz fel, mint a kísértés és az erkölcs
⬤ végig fenntartja a feszültséget és az intrikát
⬤ erős főhős
⬤ érzelmi mélység
⬤ nosztalgikus környezet.
Hátrányok:⬤ Egyes olvasók számára a sötét témák és a hátborzongató jelenetek nyugtalanítóak lehetnek
⬤ a tempó néhol lassúnak tűnhet
⬤ Jack Marshal karaktere a hibái és a nőcsábász múltja miatt polarizálhat.
(31 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Banks of the River
Könyv tartalma:
Jack Marshal, akit „az oroszlán” néven ismernek, egy büszke bűnös és vakmerő nőcsábász. Amikor 15 éves lánya, Bonny teherbe esik egy régi futótársától, Jack felháborodik. Amikor pedig a férfit holtan találják, Jacket gyilkossággal vádolják.
A közelgő tárgyalás mellett játszódik a sok-sok történés egy kansasi kisvárosban, 1960 nyarán. Ott van Ruthie, Jack nővére és a helyi femme fatale, aki azt csinál, amit és amikor neki tetszik; az öreg pap, Horabet atya, aki maga is bűnöket rejteget; Anna, Jack felesége, aki csendben tartja el magát és a lányát a botrányok viharában; és Johnny, Jack fia, aki a kis ligás baseballban dobóként szembesül a megvetés üvöltésével.
Végül a város összegyűlik Jack tárgyalására. A bűnösség vagy ártatlanság drámáján túl az a kérdés is felmerül, hogy a férfiak és a nők hogyan küzdenek meg a jelentésért óvatos együttélésükben. Mert a kísértés, mint ahogy a napfelkelte is minden nap visszatér, még akkor is, amikor elképzeljük magunkat a folyó partján állva, elmerülünk, magával ragad bennünket egy nagyobb áramlat.
