The Concept of Form in the Twentieth Century
Ez a tanulmány a forma fogalmának történetét mutatja be a huszadik században, a relációelmélet felemelkedésére és jellegére összpontosítva. A relációelmélet bizonyos mértékig a régebbi hagyományokra támaszkodva elfogadja a modern partikularizmus bizonyos aspektusait, de túllép rajta azzal, hogy a relációk egyszerre elválasztanak és összekötnek. A partikularitást és az általánosságot a relacionalitás aspektusainak tekintik, a formákat pedig a relációk komplexumainak. A relációs szemlélet kiemelkedő jellemzői a következők: a merev struktúrák elkerülése a valószínűségre való orientáció révén.
Multiperspektivitás.
Lehetőség, nem csak partikuláris aktualitás.
Folyamatosság az emberi és a nem emberi között.
És a valóság semleges helyett értékelő szemlélete. Társadalmi szempontból a relációs elmélet a szabadságok kombinációját támogatta. A belső szabadságot, amely a testet és az elmét egyaránt értékeli, összekapcsolja a negatív és pozitív külső szabadsággal, beleértve a külső kontrolltól való "szabadságot" és a másokkal való együttműködésben a lehetőségek kiteljesedésére való "szabadságot". Politikai szempontból ez az eszmény a gazdasági szolidaritás, a különböző "faji" vagy etnikai csoportok tiszteletteljes elismerése, a nők felszabadítása, a szexuális szabadság növelése és az ökológiai tudatosság mellett foglal állást. A huszadik században azonban nem a relációs elmélet volt az egyetlen figyelemre méltó formaképe. A többé-kevésbé individualista partikularizmus radikalizálódott a nihilista és szkeptikus filozófiákban, és a csoportos partikularizmus erőteljes változatai a fasizmusban, a sztálinizmusban és a folytatódó imperializmusban jelentek meg. A kaukázusi férfi gondolkodók jelentős eltéréseket mutattak abban a tekintetben, hogy milyen mértékben támogatták a forma relációs felfogását, de - a forma relációs felfogása és az interaktív szabadság közötti összefüggést tekintve nem meglepő módon - a legtöbb nő és nem kaukázusi férfi a relációs felfogást támogatta. A leírt feszültségek egy része azonban a relációs oldalról pozitívan is értékelhető, hiszen az információelmélet szerint a bizonytalanság lehetőséget ad a kommunikációra.
