A forradalom krónikái, 1397 1400: II. Richárd uralkodása”

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik, hogy a könyv nélkülözhetetlen segítséget nyújt II. Richárd király uralkodásának megértéséhez a korabeli források segítségével. A történelmi eseményeket megvilágító, lefordított szövegeket nyújt, amelyek a latin vagy francia nyelvtudással nem rendelkező olvasók számára is hozzáférhetővé teszik azokat. A szerzőt, Chris Given-Wilsont kiegyensúlyozott megközelítéséért és terjedelmes bevezetőjéért dicsérik, bár néhány olvasó a kiadó által előírt szókorlát miatt több tartalmat kívánt.

A könyv kulcsfontosságú korabeli beszámolókat és elsődleges forrásokat kínál, kiegyensúlyozott képet nyújtva II. Richárd uralkodásáról. A történelmi szövegeket azok számára is hozzáférhetővé teszi, akik nem rendelkeznek latin vagy francia nyelvtudással. A bevezetés terjedelmes és hasznos, az írás pedig magával ragadó, és életre kelti az összetett történelmet. Értékes kiegészítő a történészek és a laikusok számára egyaránt.

Néhány recenzens megjegyezte a kiadó által előírt 100 000 szavas felső korlátot, ami miatt a korszak átfogóbb lefedettségére vágytak. A korabeli beszámolók sokfélesége miatt egyes eseményekkel kapcsolatban hiányozhat a konszenzus és az egyértelműség.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Chronicles of the Revolution, 1397 1400: The Reign of Richard II"

Könyv tartalma:

A forradalom krónikái a középkori angol történelem egyik legvitatottabb és legmegdöbbentőbb epizódját, II. Richárd „zsarnokságát” és trónfosztását, valamint a trónbitorlást unokatestvére, Henry Bolingbroke által, aki IV. Henrik király lett. A kortársak élesen megosztottak voltak mind Richárd, mind Henrik jogait és igazságtalanságait illetően, és ez a megosztottság tükröződik a könyv nagy részét alkotó szövegekben.

A kötetben az összes fontosabb korabeli krónikás képviselteti magát, a hevesen pártoskodó Thomas Walsinghamtől, a St Alban's Abbey krónikásától kezdve, aki Richárdot zsarnoknak és gyilkosnak látta, egészen a felháborodott Dieulacres krónikásig, aki azt állította, hogy az „ártatlan királyt” hamisan esküdt bárói csalták megadásra. Ezt a sokféle anyagot egy tartalmas és izgalmas bevezetés is megelőzi, amely új betekintést nyújt Richárd későbbi éveibe és a bukását előidéző eseményekbe. Emellett a dokumentumokat szakértői kommentárok és elemzések kísérik, amelyek úgy vezetik az olvasót, hogy közben szabadon hagyják neki a végső következtetések levonását e drámai évekkel kapcsolatban.

Ez a könyv felbecsülhetetlen értékű lesz a középkori történészek, valamint a későbbi középkori angol történelemmel foglalkozó egyetemi és posztgraduális hallgatók számára.