Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
The Post-Revolutionary Self: Politics and Psyche in France, 1750-1850
A francia forradalom után, amikor a Franciaország politikai stabilitásának helyreállítására tett kísérletek többször is kudarcot vallottak, az aggódó értelmiségiek egy csoportja felismerte a valószínű bűnösöket: az uralkodó szenzációhajhász pszichológiát, és különösen az általa teremtett gyarló és töredékes ént. Egy hatalmas, államilag irányított pedagógiai projektet javasoltak, hogy a szenzációhajhászatot egy új pszichológiával váltsák fel, amely egy oszthatatlan és aktívan akaró ént, azaz moi-t mutat be.
Ahogyan azt Victor Cousin, egy származékos filozófus, de zseniális akadémiai vállalkozó kigondolta és végrehajtotta, ez a hosszú életű projekt a férfi polgárságot szemelte ki az énképzésre. Cousin és tanítványai elvben mindenkinek megadták az én-t, a munkásokat és a nőket azonban képtelennek tartották arra az önvizsgálati finomságra, amely ahhoz szükséges, hogy ezt az ént a gyakorlatban elsajátítsák.
Jan Goldstein a szenzációhajhászás helyének újragondolásával kezdi a régi rezsimben és a francia forradalomban, majd a forradalom utáni önismereti politikát követi nyomon, amely a cousini moi-t a művelt elit számára tartotta fenn, felháborította a katolikusokat, és a társadalmilag marginális csoportokat a frenológia szolgálatába állította. Goldstein a kuszini moi-t a tizennyolcadik századi szenzációhajhászás és a huszadik századi freudizmus töredezett énje közé helyezve azt sugallja, hogy a tizenkilencedik század határozottan egységes énje csupán a forradalom utáni polgári rend igényeihez igazított közjáték volt.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)