Értékelés:

A kritikák dicsérik „A francia atlanti háromszöget” a rabszolga-kereskedelmet bemutató tanulságos és tanulságos szemléletéért, hangsúlyozva a könyv oktatási értékét és a modern társadalmat alakító történelmi események megértésének fontosságát. A könyv mélységét és a tartalommal való átgondolt foglalkozás szükségességét emelik ki.
Előnyök:Tájékoztató és tanulságos történelmi perspektíva, jól kidolgozott, tanulságos és érdekes, összefüggést teremt a rabszolgasággal kapcsolatos kortárs kérdésekkel, mély elmélyült gondolkodásra ösztönöz.
Hátrányok:Nem könnyű egy ülésben elolvasni, időre lehet szükség az anyag teljes befogadásához.
(2 olvasói vélemény alapján)
The French Atlantic Triangle: Literature and Culture of the Slave Trade
A francia rabszolga-kereskedelem több mint egymillió afrikait kényszerített át az Atlanti-óceánon a karibi szigetekre. Ez tette lehetővé, hogy Franciaország létrehozza Saint-Domingue-t, a világ leggazdagabb gyarmatát, és tartósan összekapcsolta Franciaországot, Afrikát és a Karib-térséget.
A rabszolga-kereskedelemnek Franciaország és gyarmatai kultúrájára gyakorolt hatása azonban meglepően kevés figyelmet kapott. Egészen a közelmúltig Franciaország nem ismerte el nyilvánosan, hogy jelentős rabszolgakereskedő hatalom volt. A kiváló tudós, Christopher L.
Miller a francia rabszolga-kereskedelem és kulturális kihatásainak alapos értékelését javasolja, egy széleskörű, körül-atlanti vizsgálat keretében. Ez a nagyszabású mű az első átfogó vizsgálat a francia atlanti rabszolga-kereskedelemről és annak következményeiről, ahogyan azt Franciaország és egykori afrikai és karibi gyarmatai történelme, irodalma és filmművészete bemutatja. Miller történeti bevezetést nyújt a francia rabszolga-kereskedelem kulturális és gazdasági dinamikájába, és bemutatja, hogy a felvilágosodás gondolkodói, mint Montesquieu és Voltaire, hogyan töprengtek az afrikaiak rabszolgasorba taszításáról, míg Rousseau nem vett róla tudomást.
A rabszolgakereskedelemmel kapcsolatos hozzáállás fordulatait a XVIII. század végi és a XIX. század eleji francia írók, köztük Olympe de Gouges, Madame de Sta l, Madame de Duras, Prosper M rim e és Eug ne Sue művein keresztül követi nyomon.
E szerzők számára a rabszolga-kereskedelem többféleképpen volt érzelmek tárgya, erkölcsi fejtörés vagy szórakoztató tengeri "kaland". A huszadik századi irodalom és filmművészet felé fordulva Miller leírja, hogy az afrikai és karibi művészek - köztük Aim C saire, Maryse Cond és Edouard Glissant írók, valamint Ousmane Sembene, Guy Deslauriers és Roger Gnoan M'Bala filmrendezők - hogyan szembesültek a franciaországi rabszolgakereskedelem utóhatásaival, megpróbálva áthidalni a hallgatás és a kitárulkozás, a felejtés és az emlékezet közötti szakadékot.