A frígiai Gordion, Midasz királyi városa régészete: Gordion Különleges tanulmányok 7

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Archaeology of Phrygian Gordion, Royal City of Midas: Gordion Special Studies 7

Könyv tartalma:

Kis-Ázsia leglátványosabb új felfedezéseit Gordionban, a fríg fővárosban tették, amely közel két évszázadon át Kis-Ázsia középső részének nagy részét uralta. A királyság leghíresebb uralkodója Midasz volt, aki uralkodása alatt rendszeresen tárgyalt a nyugati görögökkel és a keleti asszírokkal. Gordionban az elmúlt 60 év során ásatásokat végeztek, amelyek mindegyike a Pennsylvaniai Egyetem Régészeti és Antropológiai Múzeumának égisze alatt zajlott.

Gordion és a phrygiánusok gazdasági és politikai jelentősége ellenére a helyszínt következetesen kihagyják az óvilági régészeti kurzusokból, elsősorban azért, mert Gordion sok közel-keleti régész számára túl messze fekszik nyugatra, a klasszikus régészek számára pedig túl messze keletre. Ráadásul nincs olyan könyv, amely átfogó és naprakész értékelést nyújtana Gordion anyagi kultúrájáról a phrügiai korszakban, és ezt a hiányt ez a kötet betölti. A fejezetek Gordion frígiai településtopográfiájának minden aspektusát felölelik a frígiaiak Kr. e. X. században történt érkezésétől Nagy Sándor Kr. e. 333-ban történt megérkezéséig, a helyszín változó topográfiájára, valamint a lakosok és a táj közötti, folyamatosan változó kölcsönhatásokra összpontosítva. A frígiai Gordion anyagi kultúrájának újbóli vizsgálata különösen időszerű, tekintettel a lelőhely kronológiájában a közelmúltban bekövetkezett drámai változásokra, amelyek során számos felfedezés dátuma akár egy évszázaddal is megváltozott. A szerzők a közel-keleti régészet, a műemlékvédelem, a paleobotanika és az ókori bútorok vezető szakértői közé tartoznak, és cikkeik kiemelik a Gordion-projekt interdiszciplináris jellegét. A könyv jelentős eleme a lelőhely új színes fázisrajza, amely tömören, diakronikus perspektívában mutatja be a topográfiát.

Egyetemi múzeumi monográfia, 136.