Értékelés:
A Holger Hoock által írt „A függetlenség hegei” kritikái az amerikai forradalom összetett és gyakran hátborzongató ábrázolását mutatják be, megkérdőjelezve az iskolákban jellemzően tanított, szanált elbeszéléseket. A könyv amellett érvel, hogy a forradalom egy mélyen erőszakos polgári konfliktus volt, amelyet a lojalisták és a hazafiak által egyaránt elkövetett atrocitások jellemeztek, és rávilágít e történelmi időszak sötétebb oldalaira, többek között a foglyokkal való bánásmódra és a különböző marginalizált csoportok részvételére.
Előnyök:A könyvet dicsérik lenyűgöző kutatásaiért, a háborús atrocitások részletes bemutatásáért, valamint azért, hogy képes megkérdőjelezni az amerikai forradalommal kapcsolatos hagyományos mítoszokat. Az olvasók nagyra értékelik a szerző objektivitását és azt a képességét, hogy rávilágít a kényelmetlen igazságokra, így a könyv informatív és elgondolkodtató azok számára, akik az amerikai történelem mélyebb megértését keresik.
Hátrányok:Egyes kritikusok kritizálják az írásmódot, hogy időnként nehezen követhető, és megjegyzik, hogy az elbeszélés komor és kihívásokkal teli lehet. Mások úgy érzik, hogy a könyv elfogultságot mutat az amerikai hazafiakkal szemben, és főként brutális agresszorokként mutatja be őket, ami elkeserítheti a kiegyensúlyozottabb képet kereső olvasókat. Ezenkívül a könyv nem számít „lapozgatós” könyvnek, és nehéz lehet megemészteni a súlyos témája miatt.
(136 olvasói vélemény alapján)
Scars of Independence: America's Violent Birth
Egy nagyszerű új mű, amely újraírja Amerika alapításának történetét
Amikor az amerikai forradalomra gondolunk, bátor hazafiakra gondolunk, akik nemes eszmék védelmében összefognak, hogy ellenálljanak egy zsarnoki uralkodónak. Ez egy felkavaró elbeszélés, amelyet az alapítók a háború után minden tőlük telhetőt megtettek, hogy bátorítsák. De ahogy Holger Hoock történész állítja, az igazság sokkal összetettebb: a forradalom nem csupán egy elvekért vívott, magasröptű harc volt, hanem egy mélységesen erőszakos polgárháború is, amely olyan módon formálta a nemzetet, amit csak most kezdtünk el megérteni.
A Függetlenség hegeiben Hoock visszaírja az erőszakot a történetbe. Az amerikai hazafiak megkínozták a lojalistákat, és Connecticut bányáiba zárták őket; a brit csapatok lemészárolták az ellenséges katonákat, megerőszakolták a gyarmati nőket, és félig éhező foglyokat zsúfoltak a betegségekkel teli hajókra; mindkét fél sorozott be afroamerikaiakat, akik aránytalanul sokat szenvedtek katonaként és rabszolgaként; Washington hadserege pedig népirtó hadjáratot folytatott az irokéz nemzet ellen. Hoock élénk, hiteles prózában vizsgálja azokat az erkölcsi dilemmákat is, amelyeket ez a mindent átható erőszak jelentett, mivel a britek a korlátlan háború és az alattvalókkal szembeni visszafogottság között vergődtek, míg a hazafiak zseniálisan dokumentálták a háborús bűnöket, hogy egységesítsék a születő nemzetet, és végül eltöröljék a maguk között élő lojalisták traumáját.
Évszázadokon át fehérre meszeltük a forradalomnak ezt a történetét. A Függetlenség sebhelyei őszintébb értékelésre kényszerít, és ezáltal egy új eredettörténetet mutat be, amely még évekig vitát fog kiváltani. Elegánsan megírt és aprólékosan kutatott, egyszerre aktuális és szükséges történelem, amely fontos emlékeztető arra, hogy egy nemzet kovácsolása ritkán megy vér nélkül.".