A fújt homok és a sivatagi dűnék fizikája

Olvasói vélemények

Bagnold „The Physics of Blown Sand” című művét klasszikusnak és alapvető referenciának tartják azok számára, akiket a szél által fújt homok viselkedése és a sivatagi geomorfológia érdekel. Bár technikailag részletes, és az alkalmi olvasók számára kihívást jelenthet, sokan még évtizedekkel az első megjelenése után is hozzáférhetőnek, lényeglátónak és aktuálisnak találják. A könyv a tudományos alaposságot és a világosságot ötvözi, így a szakemberek és a rajongók számára egyaránt ajánlott olvasmány.

Részletes betekintést nyújt a homok és a dűnék fizikájába, jól megírt és a technikai jellege ellenére is hozzáférhető, a szakterület egyik alapműveként nagyra becsült, a mérnöki és környezetvédelmi alkalmazásokhoz gyakorlati ismereteket, időtálló aktualitást és erős ajánlásokat kínál mind a tudósok, mind a hobbisták részéről.

Egyes tartalmak elavultak lehetnek, tekintettel a geomorfológia és a kapcsolódó területek fejlődésére, az alkalmi olvasók számára túlságosan technikai jellegűek lehetnek, és a teljes megértéshez bizonyos szintű tudományos ismeretekre van szükség.

(22 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Physics of Blown Sand and Desert Dunes

Könyv tartalma:

A dűnék eredetéről és fejlődéséről szóló szakértői értekezés, ez a klasszikus mű, amelyet a NASA a marsi homokdűnék tanulmányozásához használt, alkalmas az egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Az első olyan könyv, amely kizárólag a fúvott homok és a kapcsolódó szárazföldi formák viselkedésével foglalkozik, és közérthető stílusa miatt több mint fél évszázaddal az első megjelenése után is maradandó hivatkozási alapnak számít.

A szerző a második világháború előtt sok éven át tanulmányozta Észak-Afrika homokját, és a téma vezető szaktekintélyeként tartják számon. Háromrészes feldolgozása a szélcsatornás kísérleteivel kezdődik, amelyeket a homokszállítás mechanizmusának vizsgálata céljából végzett. Először az egyes szemcsék megfigyelt mozgásáról szóló beszámoló, majd a talajszélről és annak a felszín típusától való függéséről szóló fejezet alkot átfogó képet a szél és a homok közötti kölcsönhatásról. A második rész a kisméretű felszíni jelenségeket, például a fodrozódást és a gerinceket, valamint a szemcsék méret szerinti osztályozásának szorosan kapcsolódó témáját vizsgálja.

A harmadik rész a fenti eredmények alapján magyarázatot ad a dűnék növekedésére és mozgására általában, valamint a két fő dűnetípus sajátos jellemzőire. A felhalmozódott homok belső szerkezetének meghatározására szolgáló módszer rávilágít a homok motoros szállítóképességére és vízvisszatartó képességére egyaránt. Az utolsó fejezet, amely első kézből származó ismeretekből származik, az éneklő homok érdekes témáját vizsgálja.