A New Architecture for Functional Grammar
Ez a kötet, amely jelentős előrelépést jelent Simon Dik elméletének végső megállapításához képest (1997), megalapozza az FG jövőbeli fejlődését a Funkcionális Diskurzus Nyelvtan felé. Megfelel annak a kettős kihívásnak, hogy meghatározza a diskurzus és a nyelvtan közötti kapcsolódási pontot, és részletezi a szemantikai reprezentációt és a morfoszintaktikai formát összekötő kifejezési szabályokat.
A Kees Hengeveld által írt nyitó fejezet programszerű formában felvázolja az FG új architektúráját, amely egyszerre őrzi meg a hagyományos modell legjobb tulajdonságait és ad helyet számos új felismerésnek. A további fejezetek a Hengeveld által lefektetett program finomításának és fejlesztésének szenteltek, számos nyelvből származó adatokat, valamint a szomszédos keretrendszerek által inspirált elméleti meglátásokat hozva be. Különösen érdekes Matthew Anstey beszámolója arról, hogy a jelenlegi javaslatok hogyan erednek az FG történetéből, valamint a különböző fejezetek, amelyekben a modellt sokkal közelebb hozzuk a valós idejű nyelvi produkció leírásához, beleértve a kifejezési szabályok működésének első részletes leírását, amelyet Dik Bakker és Anna Siewierska írt.
Az utolsó fejezet, amelyet szintén Hengeveld ír, a különböző fejezetek megállapításait foglalja össze, és egy olyan kidolgozott modellben csúcsosodik ki, amely a funkcionális nyelvtan jelenleg elérhető legfejlettebb kifejtését jelenti. A kötet így koherens beszámolót ad az FG-ről mint olyan elméletről, amely a formai egyértelműséget a nyelvi funkciók széles körű bemutatásával ötvözi.