Értékelés:
A Jeremy Jusay által írt „The Strange Ones” kritikái kiemelik az 1990-es évek New Yorkjának nosztalgikus ábrázolását, a barátság, a magány és a kitaszítottság küzdelmeire összpontosítva. Az olvasók nagyra értékelik az átélhető karaktereket és az érzelmi mélységet, de vegyes érzéseket fejeznek ki a történet tempójával és elkötelezettségével kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Nosztalgikus és átélhető ábrázolása az 1990-es évek New Yorkjának és a főiskolás korú barátságoknak.
⬤ Őszinte és megható történetmesélés, amely rezonál az olvasók saját tapasztalataira.
⬤ Gyönyörű művészeti stílus, amely megragadja a korszak esztétikáját.
⬤ Megragadó témák a kívülállókról és a barátság fontosságáról.
⬤ Pozitív érzelmi hatás, amely mosolyt és könnyeket csal az olvasók arcára.
⬤ Néhány olvasó lassúnak találta a tempót, és úgy érezte, hogy a cselekmény vontatott, különösen az első felében.
⬤ A karakterek egyes kritikusok szerint nem voltak emlékezetesek vagy nem voltak elég meggyőzőek.
⬤ Néhányan úgy érezték, hogy a szereplők közötti kapcsolatok erőltetettnek vagy irreálisnak tűntek.
⬤ Az általános elkötelezettség jelentősen változott; néhányan nehezen tudták fenntartani az érdeklődést.
(9 olvasói vélemény alapján)
The Strange Ones
Ez a zsigeri és magával ragadó prózával teli grafikus novella nosztalgikus pillantást vet két olyan fiatal kívülállóra, akik egymás barátságában találják meg az összetartozást és a szívfájdalmat.
Anjeline nyitott szívvel, de egyedül jár egy olyan világban, amely következetesen elutasítja őt; Franck, a másik magányos, soha nem mosolyog. Miután a sors keze szó szerint egymás mellé sodorja őket egy Midtown-i rockkoncert háborgó mosh pitjében, a Staten Islandre való hosszú visszaút során összekötik őket, és olyan barátságot kezdenek, amely mindkettőjük számára egy kicsit jobbá teszi a világot.
Ez a különös páros együtt a saját játszóterükké változtatja az éles szélű, komor New Yorkot... még akkor is, ha a fájdalom és a szívfájdalom a sarkon túl várakozik.