
Conducting the Wind Orchestra: Meaning, Gesture, and Expressive Potential
Ez a könyv a karmester módszereit vizsgálja a kifejezési lehetőségek megvalósítása szempontjából egy kiválasztott művön. Ez a vizsgálat a karmesterség művészetének és mesterségének analitikus, technikai és expresszív gesztusbeli aspektusait öleli fel.
A szerző kitér a zenei jelentés eszméjére is, valamint a zenei és zenén kívüli módokra, amelyekkel a jelentés az előadás során keletkezik. Ebben az egyedülálló tanulmányban a szerző azt is megvizsgálja, hogy a fizikai gesztusok használata hogyan hathat az adott műben rejlő kifejezési lehetőségek megvalósulására, és különösen a tárgyalásra kiválasztott művekre. Ennek a folyamatnak a középpontjában az a gondolat áll, hogy van valami "a hangjegyek mögött".
A szövegalapú elemzési módok nem engednek hozzáférést a zenéhez, ahogyan azt az előadók és karmesterek cselekedetei létrehozzák. A szerző azt állítja, hogy ez a zene gyakran erős extroverzív asszociációkkal rendelkezik. A szövegre korlátozódó vizsgálat nem segíti az értelmezőt abban, hogy teljes mértékben felismerje a mű kifejező vagy kommunikációs potenciálját, és nem veszi teljes mértékben figyelembe az expresszív kérdések hatását az előadásra.
A karmester tehát közvetítőként jár el ebben a folyamatban, figyelembe véve a művet és az azt körülvevő összes lényeges információt az előadásra való felkészülés során. Ebben az összefüggésben a szerző John Corigliano Gazebo Dances című nyitányát, Karel Husa Introduction and Fanfare című művét a Music for Prague 1968 című műből, Edward Gregson Celebration című művét és Richard Rodney Bennett Morning Music című művét vizsgálja meg kifejezési potenciáljuk szempontjából, és általános jellegű topikai elemzést vesz kiindulópontként annak érdekében, hogy ezt a potenciált a karmesterség művészetében és mesterségében a fizikai gesztusokhoz, az arckifejezéshez és a testbeszédhez kapcsolja. A szerző emellett a tárgyalt művek kapcsán megvizsgálja a tanulmányban kidolgozott elemzési eszközök alkalmazhatóságát az előadás tényleges gyakorlatában, és megkísérli bemutatni a kapcsolatot egy adott mű elemzése, az elemzés által feltártak fizikai megnyilvánulása és az előadásban rejlő kifejezési potenciál megvalósulása között.
Ez a könyv segít az olvasóknak jobban megérteni a kapcsolatot a karmester fizikai gesztusai, testbeszéde és arckifejezése, valamint a fúvószenekar számára kiválasztott művek kifejezési lehetőségei között. A szerző szenvedélyét egyértelműen tükröző könyv a zenei gyűjtemények szívesen látott kiegészítője lesz.