A gazdasági változások evolúciós elmélete

Olvasói vélemények

A könyv kritikusan vizsgálja az ortodox közgazdasági elméletet, és olyan evolúciós koncepciókat mutat be, amelyek jelentősen befolyásolták a menedzsmenttudományt. Az evolúciós közgazdaságtan klasszikusának számít, de a terület újabb fejleményeihez képest elavultnak tűnhet.

⬤ Megkérdőjelezi az ortodox közgazdasági elmélet alapvető feltételezéseit.
⬤ Jelentős hatással van a menedzsmenttudományra.
⬤ Sarkalatos meglátások a modern szervezetekről és sikertényezőikről.
⬤ A közgazdasági irodalom mérföldkövének és klasszikusának tekinthető.
⬤ A szerzők világos és meggyőző írása.

⬤ Elsősorban akadémikusok számára készült, így az alkalmi olvasók és a gyakorlati szakemberek számára kevésbé hozzáférhető.
⬤ Egyes olvasók elavultnak találják, és hiányoznak belőle az evolúciós közgazdaságtan legújabb fejleményei.
⬤ Nem biztos, hogy a nem akadémikus közönség számára is érdekfeszítő.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

An Evolutionary Theory of Economic Change

Könyv tartalma:

Ez a könyv az elmúlt több mint negyven év legtartósabb és legkomolyabb támadását tartalmazza a mainstream neoklasszikus közgazdaságtan ellen. Richard R. Nelson és Sidney G. Winter kritikájuk középpontjában az az alapvető kérdés áll, hogy miként változnak a vállalatok és iparágak az idő múlásával. Jelentős ellenvetéseket fogalmaznak meg a profitmaximalizálás és a piaci egyensúly alapvető neoklasszikus feltevéseivel szemben, amelyeket hatástalannak találnak a technológiai innováció és a vállalatok közötti verseny dinamikájának elemzése során.

E feltételezések helyettesítésére a biológiából kölcsönzik a természetes szelekció fogalmát, hogy pontos és részletes evolúciós elméletet alkossanak az üzleti viselkedésről. Elismerik, hogy a filmeket a profit motiválja, és a profit javításának módjait keresik, de nem tekintik őket profitmaximalizálónak. Hasonlóképpen hangsúlyozzák azt a tendenciát, hogy a jövedelmezőbb cégek a kevésbé jövedelmező cégeket kiszorítják az üzletből, de elemzésüket nem az iparági egyensúly hipotetikus állapotaira összpontosítják.

Az új paradigmájuk és elemzési keretrendszerük eredményei lenyűgözőek. Nemcsak a növekedés és a technológiai változás körülményei között működő versenyképes vállalatok dinamikájának koherensebb és erőteljesebb modelljeit tudták kidolgozni, hanem megközelítésük összeegyeztethető a pszichológia és más társadalomtudományok eredményeivel is. Végül, munkájuknak fontos következményei vannak a jóléti közgazdaságtanra és az iparral kapcsolatos kormányzati politikára.