A gemmológia arab gyökerei: Ahmad Ibn Yusuf Al Tifaschi legjobb gondolatai a legjobb kövekről

Olvasói vélemények

Az al-Tifaschi könyvéről szóló kritikák kiemelik a könyv jelentőségét a középkori iszlám gemmológiában, és megjegyzik, hogy már korán megértette a drágakő tulajdonságait, különösen a keménységet és a sűrűséget a színnel szemben. A könyv értékes történelmi forrásként szolgál, és bemutatja az arab gemológusok fejlett tudását európai társaikhoz képest ugyanebben az időszakban.

A könyv lenyűgöző képet nyújt a középkori iszlám gemmológiáról, érdekes betekintést nyújt a drágakövek keménység és sűrűség alapján történő azonosításába, és részletes árinformációkat nyújt a kövekről. Megmutatja, hogy az arabok már a 12. században különbséget tettek a különböző rubintfajták között, ami figyelemre méltó eredmény a gemmológia történetében.

Az egyik recenzens nem ért egyet egy másikkal az európai lapidáriusok által a rubin és a balas rubin között tett megkülönböztetéssel kapcsolatban, ami arra utal, hogy az európai gemmológiai ismeretekkel kapcsolatban akkoriban némi zűrzavar vagy eltérő vélemények álltak fenn.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Arab Roots of Gemology: Ahmad Ibn Yusuf Al Tifaschi's Best Thoughts on the Best of Stones

Könyv tartalma:

Samar Najm Abul Huda fordítása Ahmad ibn Yusuf al Tifaschi drágakövekről szóló tanulmányából.

Az 1184-ben született al-Tifaschi először apjától tanult a drágakövekről, majd Arisztotelész, Theophrastos és Plinius olvasásával, valamint bányákba és kereskedelmi központokba tett kiterjedt utazásaival bővítette ismereteit. 1253-ban megírta a később a drágakövekről szóló, "legmódszeresebb és legteljesebb" munkaként ismert művét.

A mai gemológusokat még mindig ámulatba ejtik azok a fejlett megfigyelések, amelyeket Al Tifaschi ebben a művében tett.