Értékelés:
David Chaim Smith „A Genezis kabbalisztikus tükre” című könyve mély betekintést nyújt a kabbalizmus és a Tóra világába, különösen a Genezis első három fejezetének összefüggésében. A könyv ötvözi a művészi értelmezést a tudományos kommentárokkal, így az olvasók számára a spirituális témák gazdag feltárását nyújtja. Míg sok olvasó tanulságosnak és elgondolkodtatónak találta, néhányan kritizálták, hogy nehezen érthető és tele van ezoterikus szakzsargonnal.
Előnyök:⬤ Mély és misztikus betekintést nyújt a kabbalizmusba és a Tórába.
⬤ Nagymértékben növeli az ELOHYM szó megértését.
⬤ Hozzáférés ritka kabbalisztikus szövegekhez és hagyományokhoz.
⬤ Egyesíti a mélységet a hozzáférhetőséggel, így egyaránt alkalmas az újonnan érkezők és a tapasztalt tanulók számára.
⬤ Gyönyörű előadásmód, jól felépített meditációhoz és elmélkedéshez.
⬤ Magasan dicsérik a témakör összetettsége ellenére a világosságáért.
⬤ A spirituális érzékelés és valóság felfedezésére ösztönöz.
⬤ Néhány olvasó túlságosan bonyolultnak és nehezen érthetőnek találta a nyelvezetet.
⬤ Ezoterikus kifejezéseket és fogalmakat tartalmaz, amelyek a kabbala előzetes ismerete nélkül zavaróak lehetnek.
⬤ A leírások „zagyvaságnak” tűnhetnek azok számára, akik nem ismerik a misztikus terminológiát.
⬤ Gondos és koncentrált tanulmányozást igényel, nem alkalmas alkalmi olvasásra.
(15 olvasói vélemény alapján)
The Kabbalistic Mirror of Genesis: Commentary on the First Three Chapters
A Teremtés könyve első 3 fejezetének merész, soronkénti újragondolása, amely feltárja az elme és a kreativitás alapvető természetét.
- A Genezis 1-3. fejezeteinek minden egyes sorát a Kabbala szóbeli tanításaiból származó ezoterikus módszerekkel dekonstruálja.
- Feltárja a szefirótot, az Élet fáját, mint a teremtési folyamat isteni tervrajzát.
- Megmagyarázza, hogyan tárja fel a Teremtés az elme és a tudat isteniségét.
A Teremtés könyvének első három fejezetében a nyugati misztikus irodalom egyik legnagyobb ékköve rejlik. Évezredeken át a vallásos szószerintiség uralta a Biblia megértését, és a Biblia finom belső bölcsességét az elbeszélés legdurvább és legfelületesebb aspektusai közé zárta. Nemzedékek hitték el, hogy a Genezis 1-3 csupán egy primitív ős-kozmikus történet, az emberi erkölcsi hajlam mitológiai magyarázata, egy vallásos mese. Ám ha a szöveget tiszta kabbalisztikus metaforaként fogadjuk el, a Genezis misztikus tartalma felszínre tör, feltárva a kreativitás isteni természetét, valamint az emberi elme új megértését.
David Chaim Smith a Genezis 1-3 egyes sorait a Kabbala szóbeli tanításaiból származó ezoterikus módszerekkel dekonstruálja, és feltárja, hogy a tíz szefirót, amelyet együttesen az Élet fájaként ismerünk, nem egyszerűen egy lineáris hierarchia. Egy egységes, egymástól függő egészet alkotnak, tíz interaktív funkcióval, és azt a sablont képezik, amelyen keresztül a kreatív sokféleség megnyilvánul. A teremtés és a kreativitás cselekedetein keresztül az elme kifejezi isteni természetét. Isteni teremtő erőnk révén képesek vagyunk megérinteni az Ain Sofot (a végtelent), minden kreatív kifejezés éltető erejét. Smith az 1Mózes 1-3 soronkénti vizsgálata nemcsak az isteni kreativitás teljes modelljét tárja fel, hanem az emberi elme kényszerhelyzetét is, a tudat isteni természetét, valamint az elme isteniségének felismerésére való képtelenségünket.
Ezzel az új értelmezéssel, amely eltörli a Teremtő Isten fogalmát, képesek vagyunk túllépni a "lét" és a "nemlét" ellentétes fogalmain, amelyek a hagyományos felfogási szokások középpontjában állnak, és felébred az Egység és az Istenség kifürkészhetetlen mélységének új misztikus megértése.
