Értékelés:
A könyvről szóló kritikák ellentétes véleményeket mutatnak be a könyv relevanciájáról és értékéről. Egyes felhasználók elavultnak tartják, és aktuálisabb kiadásokat ajánlanak, míg mások nagyra értékelik történelmi jelentőségét és a benne foglalt értékes információkat.
Előnyök:⬤ Történelmi adatokban és értékes információkban gazdag
⬤ a régóta dolgozó geológusok által nagy becsben tartott
⬤ a maga korában korszerűnek tartott
⬤ könyv újra elérhetővé vált a rajongók számára.
⬤ Elavult információk (eredetileg 1945-ből származik)
⬤ az újabb, aktuálisabb kiadások létezése
⬤ nem biztos, hogy megfelel a modern geológiai tanulmányok igényeinek.
(2 olvasói vélemény alapján)
Glacial Geology And The Pleistocene Epoch
Ez az informatív könyv átfogóan vizsgálja a pleisztocén korszak glaciális geológiájának témáját, és erősen ajánlott a téma iránt érdeklődők könyvespolcára. Előszó: "A pleisztocén korszak sajátosan fontos helyet foglal el a geológia időskáláján, mivel a Föld történetének legutóbbi, több mint egymillió évének eseményeit foglalja magában, és ezért olyannyira közelmúltbeli, hogy áthidalja a jelenleg zajló geológiai változások és a távolabbi múlt közötti szakadékot. "Amikor a geológus munkája befejeződik" - írta Gilbert - "és megírja végső, átfogó jelentését, a leghosszabb és legfontosabb fejezet a legutóbbi és legrövidebb geológiai időszakról fog szólni. Azért lesz ez a fejezet a leghosszabb, mert a legutóbbi időszak feljegyzéseinek kivételes teljessége lehetővé teszi majd, hogy a legteljesebben bemutassa annak összetett történetét. Az egyes időszakok változásai - eróziója, üledékképződése és metamorfózisa - eltörlik elődje és minden korábbi időszak feljegyzéseinek egy részét, így ismereteink sorrendjének továbbra is, mint most is, a régiségük fordított sorrendjének kell lennie." Ez a tény önmagában is megfelelő indokot szolgáltat arra, hogy a pleisztocén korszak főbb tényeit tömören hozzáférhetővé tegyük, nemcsak a geológusok, hanem az ökológusok, régészek, geográfusok és. mások számára is, akiknek tanulmányai visszanyúlnak az őskorig.
Ezen túlmenően a pleisztocén problémáinak általában, és különösen a glaciális geológia problémáinak az elmúlt két évtizedben tapasztalható megnövekedett kutatási üteme hangsúlyozta, hogy ezen a területen szükség van egy olyan összefoglalóra, amely egyszerre hivatkozik a már megállapított adatokra és jelzi azokat a területeket és problémákat, amelyeken a további kutatásokra a legnagyobb szükség van. Ezek a jelen kötet fő célkitűzései. A szerzőnél jobban senki sem tudja, hogy nem éri el ezeket a célokat. A pleisztocénnel kapcsolatos ismeretek olyan mértékben bővültek, hogy egy teljes referenciamunka enciklopédiává válna. Az ebből következő sűrítés szükségessége minden lépésben szelektív ítélőképességet követelt meg. A könyv végén található hivatkozások listája korántsem teljes, bár komoly erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy reprezentatív legyen. Különösen hiányozhatnak belőle olyan fontos címek, amelyek a háborús évek alatt jelentek meg egyes országokban, és amelyeket még nem terjesztettek széles körben. Ez az értekezés a pleisztocént őszintén kezeli az eljegesedés szempontjából, amely a pleisztocént az azt megelőző korszakoktól megkülönböztető kiemelkedő jellegzetesség. A kissé nehézkes címet ennek a ténynek a figyelembevételével választottuk, hogy ne keltsük azt a benyomást, hogy a mű a pleisztocén minden szakaszának teljesen kiegyensúlyozott feldolgozása.
Amint arra a 16. fejezetben rámutatunk, a pleisztocén események idézett és javasolt összefüggései a lehető legnagyobb mértékben inkább geológiai, mint régészeti bizonyítékokon alapulnak. Magának a geológiai bizonyítéknak a bemutatásakor a lehető legkevesebb patakmeder-adatot használjuk fel, mivel úgy véljük, hogy ez az adatosztály gyakrabban ki van téve hibás értelmezésnek, mint a más jellegű jellemzőkből nyert adatok. Ez a könyv különösen elkerüli, hogy a korrelációban a pleisztocén éghajlati ingadozásokra vonatkozó olyan elméletből következtessenek, amely az események rögzített kronológiáját állítja fel. Ez a konzervatív hozzáállás azon az elven alapul, hogy csak akkor lehet elkerülni az éghajlat egy bizonyos elméletét támogató előítéletek befolyását, ha a rétegtani oszlopot szigorúan a geológiai bizonyítékok alapján építjük fel. Annak érdekében, hogy az olvasó értékelni tudja a felhasznált adatok megbízhatóságát, folyamatos erőfeszítéseket tettünk a terepi bizonyítékokból való következtetés és a feltételezett általános feltételekből való következtetés közötti különbségtételre.".
