Értékelés:
A könyv átfogó és szisztematikus tanulmányt nyújt az európai imperializmusról, világos és objektív elemzést nyújt a gyarmati terjeszkedésről. A gyarmatosítás összetett történetét érthető mintákba és szakaszokba rendezi, így ideális forrás a diákok és a téma iránt érdeklődők számára.
Előnyök:⬤ Alapos és jól kutatott
⬤ világos és tömör áttekintés az európai imperializmus 500 évéről
⬤ szisztematikus felépítés segíti a megértést
⬤ tanulságos és hasznos a történelemtanuláshoz
⬤ a történelmi események pártatlan elemzése.
Hiányzik a magyarázat arról, hogyan hódították meg az európaiak a birodalmaikat; egyesek úgy találhatják, hogy az átfogó megközelítésből hiányzik a konkrét események vagy események mélysége.
(6 olvasói vélemény alapján)
The Dynamics of Global Dominance: European Overseas Empires, 1415-1980
Évszázadokon át az európaiak uralták a világ hatalmas területeit, mivel a nyugat-európai országok lakói elhajóztak a távoli kontinensekre, és birtokba vették azokat a területeket, amelyek társadalmát és gazdaságát meg akarták változtatni. Hogyan és miért alakultak ki ezek a távoli birodalmak, hogyan maradtak fenn, és végül miért buktak el? David Abernethy ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az európai tengerentúli birodalmak felemelkedésének és hanyatlásának e nagyszabású áttekintésében.
Abernethy időben és térben átfogó mintákat azonosít, és ezeket a kultúrák közötti találkozások lenyűgöző részleteivel szövi össze. Azt állítja, hogy a viszonylag autonóm profittermelő, vallási és kormányzati intézmények lehetővé tették a nyugat-európai országok számára, hogy hármas támadást indítsanak más társadalmak ellen. Az őslakosok is szerepet játszottak a végső leigázásukban azzal, hogy meghívták az európaiakat, hogy avatkozzanak be a hatalmi harcaikba. Abernethy megállapítja, hogy a birodalmi hanyatlás gyakran a nagyhatalmak közötti háborúk váratlan következménye volt. A háború utáni válságok a gyarmatok be nem váltott elvárásai miatt olyan mozgalmakat erősítettek meg, amelyek végül olyan különböző területeket vittek függetlenségre, mint a tizenhárom észak-amerikai brit gyarmat, Spanyolország dél-amerikai birtokai, India, Hollandia Kelet-Indiája, Vietnam és az Aranypart.
Az imperializmus európai és nem európai szereplőket egyaránt magában foglaló elméletének kidolgozásával, valamint a birodalom gazdasági, társadalmi és kulturális, illetve politikai dimenzióinak elemzésével Abernethy segít megmagyarázni, hogy Európa hosszú ideje a globális középpontban van. Rávilágít a mai posztkoloniális világ kulcsfontosságú jellemzőire és a birodalom örökségére is, és a gyarmatosítás erkölcsi értékelésének éleslátó megközelítésével zárul.