A globális gazdaság eredete és növekedése: A tizenötödik századtól kezdve

Eredeti címe:

Origins and Growth of the Global Economy: From the Fifteenth Century Onward

Könyv tartalma:

A 21. század globális piaca azért jött létre, hogy tömeges fogyasztásra szánt termékeket és szolgáltatásokat állítson elő. Célja, hogy fogyasztói kultúrát hozzon létre azokban a nemzetekben, amelyek teljes mértékben részesülnek a piac előnyeiből. A II. világháborút követő ipari nemzetek közötti együttműködés eredménye. Seavoy a globális piac fejlődését a 15. század közepének birodalmi kereskedelmi rivalizálásában rejlő alapjaitól napjainkig követi nyomon.

A világgazdaság a birodalmi kereskedelmi rivalizálás alapjain nyugszik, amely akkor kezdődött, amikor Kolumbusz nyugatra, Amerikába, da Gama pedig keletre, Indiába hajózott. Ezt követően a spanyol és portugál globális kereskedelmet a hollandok, az angolok és a franciák támadták meg. A 19. században ezek a nemzetek gyorsan terjeszkedtek Afrika és más országok politikai vákuumába, mert az iparosodás hatalmukba kerítette őket - valamint Németországot, Japánt és Oroszországot -, hogy világszerte behatoljanak a megélhetési kultúrákba. A második világháború után az Egyesült Államok és Nyugat-Európa politikai vezetői eltökéltek abban, hogy véget vetnek a birodalmi kereskedelmi rivalizálásnak, amely hozzájárult az első és a második világháborúhoz. A birodalmi kereskedelmi rivalizálást a fő ipari nemzetek közötti együttműködő kereskedelmi politika váltotta volna fel. A NATO pajzsa mögött a nyugat-európai nemzetek és az Egyesült Államok olyan szabályokat dolgoztak ki és intézményesítettek a Kereskedelmi Világszervezetben, a Nemzetközi Valutaalapban, az Európai Unióban és a NAFTA-ban, amelyek gyorsan növelték a globális kereskedelem volumenét. Ahogy Seavoy rámutat, a kereskedelem növelésének három célja volt: a teljes foglalkoztatottság az ipari nemzetekben, ami viszont megteremti a demokratikus kormányzáshoz szükséges politikai stabilitást, valamint a termékek bőséges termelése, hogy a részt vevő nemzetek polgárai élvezhessék a fogyasztói kultúra előnyeit.

A fogyasztói kultúrák megteremtéséhez szükség volt az elavult birodalmak felbomlására és a termelésnek az ipari nemzetek közötti exportra szánt termékekre való összpontosítására. Azok a nemzetek, amelyek nem tudtak teljes mértékben részt venni ebben a folyamatban, gyorsan lemaradtak a fogyasztói kultúrákat megteremtő termékek bőségének előállításához szükséges technológiák és menedzsmentkészségek elsajátításában. A globális piac és annak származéka, a fogyasztói kultúrák csak a második világháborút követő béke idején jöhettek létre. Seavoy elemzése szerint a világháborúk hiánya olyan világot eredményez, ahol a globális gazdaság és a béke szinonim fogalmak. Ez egy átfogó szintézis, amely a tudósok, a diákok és a gazdasági fejlődés és a világgazdaság története iránt érdeklődő olvasóközönség érdeklődésére tarthat számot.