A globális sport eszményei: A békétől az emberi jogokig

Eredeti címe:

The Ideals of Global Sport: From Peace to Human Rights

Könyv tartalma:

"A sport képes megváltoztatni a világot" - mondta Nelson Mandela dél-afrikai elnök 2000-ben Monte-Carlóban, a Sporting Clubban. Napjainkban elárasztanak bennünket hasonló állítások - politikusoktól, diplomatáktól, értelmiségiektől, újságíróktól, sportolóktól és szurkolóktól - arról, hogy a nemzetközi sportversenyek milyen sokféleképpen teszik jobbá a világot. Az olimpiai játékok és a hasonló globális sportesemények támogatói több mint egy évszázadon át azt mondogatták, hogy ezek a fesztiválok számos "jót" kínálnak, hogy elősegítik a népek és nemzetek közötti barátságot és kölcsönös megértést, előmozdítják a békét, harcolnak a rasszizmus ellen és terjesztik a demokráciát. Az elmúlt években a sportesemények támogatói azt állították, hogy a mega-sportesemények elősegíthetik a környezetvédelmet az éghajlatváltozás által fenyegetett világban, serkenthetik a gazdasági növekedést és csökkenthetik a szegénységet a fejlődő országokban, és előmozdíthatják az emberi jogokat az elnyomó országokban. Ha hihetünk az állításoknak, a sport az idealista internacionalizmus legerősebb és leghatékonyabb formája a bolygón.

A The Ideals of Global Sport (A globális sport eszményei) megvizsgálja ezeket a grandiózus állításokat, lehámozva a felhajtást, hogy feltárja a valóságot: a végtelenül ismételt állítások mögött megdöbbentően kevés bizonyíték áll. A számos régióból és tudományágból származó tudósok által írt, rendkívül sokféle forrásból származó esszék megmutatják, hogy ezeket a merész állításokat az aktivista csoportok néha ügyesen használták fel arra, hogy a sportszervezeteket erkölcsi ügyek támogatására kényszerítsék. Az esszék azonban módszeresen cáfolják a sportszervezetek felfújt kijelentéseit a békéhez, a kölcsönös megértéshez, az antirasszizmushoz és a demokráciához való hozzájárulásukról.

A The Ideals of Global Sport (A globális sport eszményei) az emberi jogok védelmének újabb birodalmában tapasztalható tartós hiányosságokat feltárva, az 1980-as moszkvai olimpiától kezdve a 2014-es brazíliai világbajnokságon át a 2016-os riói olimpiáig, azt sugallja, hogy a sport idealista igényességének kifejezetten nem ideális mellékhatásai lehetnek, amelyek elvonják a figyelmet az események megrendezésének elképesztő pénzügyi költségeiről, kiszolgálják a vállalati érdekeket, és segítik a neoliberális globalizáció terjedését.

Hozzászólók Jules Boykoff, Susan Brownell, Roland Burke, Simon Creak, Dmitry Dubrovsky, Joon Seok Hong, Barbara J. Keys, Renate Nagamine, Jo o Roriz, Robert Skinner.