Értékelés:
A „A globalizáció újragondolása: Koichi Iwabuchi: A populáris kultúra és a japán transznacionalizmus című könyve Japán felemelkedését vizsgálja a globális kulturális piacon, a transznacionalizmus és a globalizáció dinamikáját egy egyedülálló japán nézőpontból vizsgálva. Történelmi elemzést mutat be, és azt javasolja, hogy Japán egyedülálló módon navigált a globális hatások között, miközben megőrizte nemzeti identitását, kiemelve a japán kultúra büszkeségének és alkalmazkodásának aspektusait.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és alapos magyarázatok
⬤ egyedülálló perspektívát kínál a japán transznacionalizmusról és globalizációról
⬤ a nacionalizmus és a globális kulturális identitás keveréke
⬤ a kelet-ázsiai tanulmányok hallgatói számára lebilincselő
⬤ gyakorlati betekintést nyújt Japán kulturális befolyásának dinamikájába.
⬤ Néhány olvasó számára kihívást jelenthetnek az összetett elméletek
⬤ a Japánra való összpontosítás nem biztos, hogy tetszeni fog azoknak, akik szélesebb körű globális elemzést keresnek
⬤ egyesek számára túlságosan nacionalista hangvételűnek tűnhet.
(2 olvasói vélemény alapján)
Recentering Globalization: Popular Culture and Japanese Transnationalism
A globalizációra általában úgy gondolnak, mint a nyugati - különösen az amerikai - populáris kultúra világméretű elterjedésére. Ha azonban egy nemzet kiemelkedik a popkultúra kelet- és délkelet-ázsiai elterjedésében, az Japán. Pokmonok, anime, popzene, televíziós drámák, mint a Tokyo Love Story és a Long Vacation - a japán média és kultúra exportja nagy üzlet. A Recentering Globalization című könyvében Koichi Iwabuchi azt vizsgálja, hogyan terjed a japán popkultúra Ázsiában. Japán kulturális hatalmának növekedését a decentralizáló globalizációs folyamatok fényében helyezi el, és bemutatja, hogy Japán kiterjedt kulturális kölcsönhatásai Ázsia más részeivel hogyan bonyolítják meg a "benne, de fölötte" vagy a "hasonló, de fölötte álló" régió érzését.
Iwabuchi kiterjedt interjúkat készített a japán és kelet-ázsiai populáris kultúra gyártóival, támogatóival és fogyasztóival. E kutatásokra támaszkodva elemzi Japán "lokalizációs" stratégiáját, amely a nyugati popkultúrát ázsiai fogyasztásra csomagolja át, valamint azt, hogy a japán populáris kultúra milyen módon kelt regionális kulturális visszhangot. A kelet-ázsiai kétoldalú kulturális áramlások vizsgálatával azt vizsgálja, hogy a transznacionális kulturális áramlásokat hogyan élik meg másként a különböző földrajzi területeken. Bemutatja, hogyan népszerűsítik és értelmezik a japán könnyűzenét és televíziós drámákat Tajvanon, Hongkongban és Szingapúrban, és hogyan fogadják az "ázsiai" populáris kultúrát (különösen a hongkongiakat) Japánban.
Az empirikus részletekben és elméleti meglátásokban gazdag Recentering Globalization jelentős hozzájárulás a kulturális globalizációról és a transznacionalizmusról való gondolkodáshoz, különösen a kelet-ázsiai kultúratudományok kontextusában.
