A gondolatok szegénysége

Eredeti címe:

A Poverty of Thoughts

Könyv tartalma:

Tom Evans Connecticutban nőtt fel, és a középiskola után, 17 évesen jelentkezett a tengerészgyalogsághoz. 1967-ben egy tengerészgyalogos gyalogos szakasznál szolgált a "Walking Dead" zászlóaljban, amely azért kapta ezt a nevet, mert a tengerészgyalogos egységek közül itt volt a legmagasabb a veszteségek aránya.

19 évesen őrmesterré léptették elő, és egy 15 fős aknavetős szakasz élére helyezték. A vietnami háború legvéresebb egynapos csatájának túlélője. A háborút látszólag maga mögött hagyva Evans 1989-ben poszttraumás stressz-szindrómás összeomlást szenvedett.

A pszichiáter feljegyzései szerint: "Jelenleg súlyos nyugtatókat szed.

A páciensnek nincs hatása. Nincs spontán beszélgetés.

Mozdulatlanul ül, lassú mentális mechanizmusok. Gondolatszegénységben szenved. 1994-ben, amikor első Memorial Day-i felvonulásán egy kocsin utazott, egy idősebb nő a tömegben azt kiáltotta: "Köszönöm" Könnyek szöktek a szemébe, amikor rájött, hogy 27 év óta ez volt az első alkalom, hogy valaki megköszönte neki a vietnami szolgálatát.

Evans még aznap este hazament, és 46 évesen elkezdett írni a háborúról és arról, hogyan befolyásolta az életét. Azóta is ír. Az esszé témái között szerepel a vietnami emlékfal, az elesettek szerettei, nők a harcban, poszttraumás stressz zavar (PTSD), II.

világháborús veteránok, iraki és afganisztáni veteránok, elvesztett lehetőségek, vietnami veterán hamisítványok, hátvédek, háborúellenes tüntetők, Bob Dole és John Kerry elnökjelölt-aspiránsok, a sorozás, aknák, látogatás a Walter Reed kórházban, túlélési bűntudat, My Lai-i mészárlás, vietnami veteránok szóvivői, az egység büszkesége, a háború mint motiváló tényező, emléknap, düh a tűz alatt, a veteráncsoportok politikája és a csaták évfordulói.