A gondolkodás formái Leopardi Zibaldone című művében: Vallás, tudomány és mindennapi élet a kiábrándulás korában

Eredeti címe:

Forms of Thinking in Leopardi's Zibaldone: Religion, Science and Everyday Life in an Age of Disenchantment

Könyv tartalma:

Tizenöt éven át, 1817 és 1832 között Giacomo Leopardi jegyzetfüzete, a Zibaldone táguló világegyetemként növekedett, rögzítve gondolkodásának kialakulását és fejlődését, mígnem 1832.

december 4-én, a 4526. oldalon elhallgatott.

Filozófiai elmélkedések, magánéleti emlékek, költészet, politikai és társadalmi megfigyelések - ez csak néhány Leopardi keresésének kreatív megnyilvánulásai közül, amelyek egyszerre gazdagították mindennapjait, és ugyanakkor megóvták a racionalitás zsarnokságától és az illúziók halálától, amelyeket a modernitás velejárójának érzett. A világirodalomban nincs hozzá fogható mű, pedig szigorúan véve a Zibaldone nem is mű. Magánjellegű, de folyamatosan virtuális beszélgetőtársak felé nyitva, csak hatvan évvel Leopardi halála után, megjelenésekor nyert olvasókat.

A nyugati gondolkodásban betöltött jelentőségét azonban még nem sikerült teljes mértékben felismerni, nemcsak tartalmát, hanem formáját tekintve is. Ebben az új, nagyszabású tanulmányban Cori végigköveti Leopardi filozófiai útját, és nyomon követi az efemer, a hiperreális és a szimulákrum iránti érzékenység eredetét, amely csak a modernitás és a posztmodernitás során érthető meg igazán, és amelyet Leopardi az első olasz gondolkodó, aki felismerte.