Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a gonosz problémájának filozófiai feltárását kínálja a befolyásos nyugati filozófusok szemszögéből. Bár kihívást jelent és sűrű, az olvasók értékesnek találják a meglátásokat és kifejezőnek a prózát. A mű azoknak ajánlott, akik hajlandóak mélyen belemerülni a filozófiai vitákba, bár a filozófiai háttérrel nem rendelkező alkalmi olvasók számára nehéz lehet.
Előnyök:⬤ A gonosz filozófiai nézőpontjainak mélyreható feltárása
⬤ világos és kifejező írás
⬤ történelmi kontextus olyan jelentős események elemzésén keresztül, mint a lisszaboni földrengés és a holokauszt
⬤ a gonosz természetének megértéséhez nélkülözhetetlen mű
⬤ értékes meglátásokat kínál azoknak, akik hajlandóak időt szánni a kihívást jelentő tartalomra.
Hátrányok:⬤ Kihívást jelentő és sűrű olvasmány, különösen az alkalmi olvasók számára
⬤ a filozófiai fogalmak ismeretét igényli
⬤ néhány le nem fordított utalás akadályozhatja a megértést
⬤ nem minden olvasó értékelheti bizonyos teológiai szempontok hiányát.
(8 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Evil in Modern Thought: An Alternative History of Philosophy
Könyv tartalma:
A gonosz fenyegeti az emberi értelmet, mert megkérdőjelezi azt a reményünket, hogy a világnak van értelme. A tizennyolcadik századi európaiak számára a lisszaboni földrengés nyilvánvaló gonoszság volt. Ma a gonoszt az emberi kegyetlenségnek tekintjük, Auschwitzot pedig annak szélsőséges megtestesülésének. Susan Neiman az inkvizíciótól a mai terrorizmusig vizsgálja a gonoszról alkotott felfogásunkat, és feltárja, hogy mivé váltunk a korai felvilágosodástól elválasztó három évszázad alatt. Eközben újraírja a modern gondolkodás történetét, és visszavezeti a filozófiát azokhoz a kérdésekhez, amelyek eredetileg is ösztönözték.
Akár teológiai, akár világi nyelven fogalmazzuk meg, a gonosz a világ értelmezhetőségének problémáját veti fel. Alapvető kérdésekkel szembesíti a filozófiát: Lehet-e értelme egy olyan világnak, ahol ártatlanok szenvednek? Túlélheti-e az isteni hatalomba vagy az emberi fejlődésbe vetett hit a gonosz katalogizálását? Mélyreható vagy banális a gonosz? Neiman azt állítja, hogy ezek a kérdések késztették a modern filozófiát. A hagyományos filozófusok Leibniztől Hegelig igyekeztek megvédeni a gonoszt tartalmazó világ teremtőjét. Erőfeszítéseik - olyan irodalmárokkal együtt, mint Pope, Voltaire és de Sade márki - elkerülhetetlenül erodálták az Isten jóindulatába, hatalmába és jelentőségébe vetett hitet, egészen addig, amíg Nietzsche azt nem állította, hogy meggyilkolták. A természetes és az erkölcsi rossz közötti különbséget is ők hozták létre, amit ma már természetesnek veszünk. Neiman rátér a filozófia válaszának vizsgálatára a holokausztra mint végső erkölcsi rosszra, és arra a következtetésre jut, hogy a modern gondolkodáson két alapvető álláspont húzódik végig. Az egyik, Rousseau-tól Arendtig, ragaszkodik ahhoz, hogy az erkölcs megköveteli, hogy a rosszat érthetővé tegyük. A másik, Voltaire-től Adornóig, ragaszkodik ahhoz, hogy az erkölcs azt követeli, hogy ne tegyük.
Ez a gyönyörűen megírt és alaposan lebilincselő könyv a modern filozófia történetét meséli el, mint a gonosszal való megbékélésre tett kísérletet. Újra megismerteti a filozófiát mindazokkal, akiket érdekelnek az élet és a halál, a jó és a rossz, a szenvedés és az értelem kérdései. Neiman jelentős új utószavával, amely provokatív kérdéseket vet fel Hannah Arendt Adolf Eichmannról alkotott véleményével és a hirosimai bombázás logikájával kapcsolatban, ez a Princeton Classics-kiadás az olvasók új generációját vezeti be ebbe az ékesszóló és elgondolkodtató elmélkedésbe a jóról és a rosszról, az életről és a halálról, a szenvedésről és az értelemről.
-- "First Things".
